Elnöki mandátuma alatt az államfő kilencedik alkalommal látogatott el hazánk egyik nemzeti parkjába. A Bükki Nemzeti Parkban a köztársasági elnök felkereste a visontai Mátrai Erőművet (ME) is, ahol Valaska József vezérigazgató az 1995-ben német tulajdonba került, de magyar menedzsment által irányított ME érdemeit méltatta, mondván: hazai ásványkincs kitermelésével kanyarítanak ki 15 százalékos szeletet az energiapiacból.
Hozzátette: a szén égetése közben keletkező füstöt megtisztítják a portól és a kéntől, az erőmű így „nem szennyezi sem a vizet, sem a levegőt”, amit szerinte a 15 kilométeres körzetben telepített mérőrendszer adatai is igazolnak.
– Tisztább a levegő, mint egy kisebb városé vagy mint az autópályák közelében – állította Valaska.
A vezérigazgató a cég terveiről szólva meghökkentő programokat vizionált. Ígérete szerint 2011-re ötvenmillió euróból megépítik Közép-Európa legnagyobb, 17 megawatt energiát termelő naperőművét, a Tekeres-völgyben egy 500 megawatt teljesítményű szivattyús-tározós erőművet húznak fel, a hőszivattyús energiatermelési technológiát pedig kiviszik majd a komplett piacra.
Sólyom László válaszában kifejtette: manapság nem kellően szabályozott az energiaszektor, mivel az országnak nincs erőmű- stratégiája, Magyarországon lényegében az épít erőművet, aki „gondol egyet” és akit hagynak. A szentkirályszabadjai repülőtér, vagy a szerencsi szalmatüzelésű erőmű terve is rámutat, különböző projektcégek lobbiznak és járják az országot ötleteikkel – fejezte ki aggodalmát az államfő. A vezérigazgató nagy ívű terveit hallgatva sem feledkezett el megkérdezni: érdemes-e még manapság lignit égetésére alapozni egy ekkora erőmű jövőjét, hiszen köztudott, hogy a szén égetése közben keletkező szén-dioxid a globális üvegházhatás legfőbb okozója. Szükség van villamos áramra, de kérdés, milyen áron – hangoztatta a köztársasági elnök.
– Ahol szenet égetnek, ott szén-dioxid keletkezik, ez tény – közölte a vezérigazgató. Azzal érvelt, hogy a lignithő jelenleg csak egyhatodába kerül, mint a gáz, arról nem is beszélve, hogy nem kell érte valutát kiadnunk. Valaska ezután újabb hírrel döbbentette meg a hallgatóságot: az erőmű hamarosan új technológiát vet be a szén-dioxid mentesítésére. Bejelentette: „a jövő év végén algát hozatnak a Balatonból, amellyel megkötik a keletkező szén-dioxid húsz százalékát. A köztársasági elnök hiába érdeklődött tőle arról, hogy mi lesz a maradék nyolcvanszázaléknyi kibocsátással.
Sólyom László háromnapos programját a Bükkben tett háromórás túrával kezdte, amelyen a nemzeti park vezetői kísérték el. A túra érintette az „őserdőt” is, ahol kétszáz éves bükkfák magasodnak, és száz éve nem folytatnak már erdőművelési tevékenységet. A legnagyobb érték a lábunk alatt található – hívták fel a köztársasági elnök figyelmét a Bükk legféltettebb kincsére, a karsztvízbázisra, amely megmaradása – a felszíni vizek mellett – a szakemberek szerint létfontosságú.
– A Nógrád–Novohrad Geopark már megkapta az UnescO-tól az engedélyt az embléma használatára – jelentette be Sólyom László államfő a Bükki Nemzeti Parkban tett látogatásának zárónapján, Ipolytarnócon. Ezzel a határ két oldalán fekvő terület az Unesco geoparkhálózatának társult tagjává vált.
A geopark feladata a területen található földtani, ökológiai és hidrológiai értékek felkutatása, feltárása, vizsgálata és bemutatása; hazánk első ilyen parkja a Balaton-felvidéken jött létre. Az államfő hasznosnak nevezete a magyar–szlovák határ két oldalán élők összefogásának eredményeként megvalósuló parkot. Mint mondta, a száz települést egybefogó területfejlesztéssel is járó együttműködés is bizonyítja, hogy a két országot a nagypolitika szintjén jellemző rossz viszony a mindennapokban nem tapasztalható.
Magyar Péter
Ordas Eszter lemondása nem volt előzmény nélküli, zaklatottak a tiszás képviselők
