Támadják és felülvizsgálnák az új Ptk.-t

Kormányra kerülése esetén felülvizsgálná az új polgári törvénykönyvet (Ptk.) a Fidesz, feltéve, ha életbe lép a jogszabály – közölte Répássy Róbert, az ellenzéki párt frakcióigazgatója. A magánjogi kódexet mások is támadják. A javaslatot hétfői parlamenti elfogadása előtt az ellenzék szerint jogsértő módon írta át a kormányzat.

A kódexről sem szakmai, sem politikai konszenzus nem alakult ki – emelte ki a Fidesz frakcióigazgatója. Répássy Róbert szerint politikai prezstízstörvényről van szó, amelynek az a célja, hogy a jogszabály megalkotása Bajnai Gordon és Draskovics Tibor nevéhez fűződjön. A Ptk. hatálybalépéséig még több akadályon kell átesnie – hangsúlyozta a képviselő, mondván, az egyik ilyen, hogy a parlamentnek el kell fogadnia az úgynevezett Ptké.-t is, azaz a polgári törvénykönyvet életbe léptető jogszabályt is. Feltételezhető, hogy lesz, aki az Alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt a megfelelő felkészülési idő hiánya miatt. Lapunknak Vitányi István, a Fidesz képviselője azt mondta, nyugat-európai példák mutatják: akár több év szükséges egy új polgári törvénykönyvre való átálláshoz. Az Országgyűlés hétfőn 191 igen, 168 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el a polgári törvénykönyvet. A jogszabályra az MSZP-frakció, néhány SZDSZ-es képviselő szavazott igennel, nem támogatta elfogadását a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ-es képviselők többsége és a volt MDF-es politikusok.
A kormánypárti álláspontot hangsúlyozva Szép Béla (MSZP) az új szabályok közül kiemelte: a személyhez fűződő jogok esetében a kódex új jogkövetkezményt bevezeti a „sérelemdíjat” a korábbi, nem vagyoni kár intézménye helyett. Ha a sajtó munkatársai egy nyilvános rendezvényről pontosan tájékoztatnak, vagy döntéseket, nyilatkozatokat idéznek, akkor nem érheti szankció őket. A tartásdíjat, a baleseti járadékot eddig csak hat hónapra visszamenőleg lehetett érvényesíteni, a jövőben ez öt év lesz. A kódex hatálybalépését követően azonban a túlélő házastársa egy gyerekre eső tulajdoni hányadrészt örököl, illetve annak a lakásnak a haszonélvezeti jogát, amelyben életvitelszerűen lakik.
Szép Béla tudatosította: tartalmi különbséget tenni a házasság és a bejegyezett élettársi kapcsolat között. A Szabadelvű Polgári Egyesület szerint viszont a kormány viselkedése szégyenletes, és fényévekre van Európától. Az MTI-hez tegnap eljuttatott közleményében a több – jelenlegi és volt – SZDSZ-es politikust is a tagjai között tudó egyesület azt sérelmezi, hogy a Ptk. módosításából kimaradt az a rész, amely az élettársak számára is engedélyezné egymás gyermekeinek örökbefogadását. Emiatt a Magyar LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) Szövetség arra kérte a köztársasági elnököt, ne írja alá az új Ptk.-t. A civil szervezet a hatálybalépés esetén az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
Női jogi civil szervezetek szerint számos ponton súlyosan sérti a nők és a gyerekek emberi jogait a Ptk. Egyebek között, mert szentesíti a gyerekházasságot, írják közleményükben. Az engedély nélkül, tizenhat éven aluli fiatalkorúval kötött házasság a fiatalkorú nagykorúvá válása után ugyanis visszamenőleg érvényessé válik, ha az érintett nem támadja meg fél évig. Több szabálya pedig úgy látják, veszélyezteti a bántalmazott gyerekeket és nőket, ha családon belüli erőszakra alkalmazzák. Nem változtatta meg a kormány az apaság vélelmének jogintézményét sem, amely automatikussá teszi a férfiak jogát a házassági kötelék vagy nyilvántartott élettársi kapcsolat formális fennállása alatt fogant gyerekhez. Így korlátozzák az anya perindítási jogát az apasági vélelem megdöntésében – teszik szóvá.