Eddig úgy volt, hogy az országgyűlési választásokat megelőzően a hatalmon lévő szocialisták fűt-fát ígérgettek a nyugdíjas lakosságnak, sőt olykor – szemfényvesztésként persze – cseppentettek-csurrantottak is valamicskét, lám, milyen megértők ők… Az idén már csak az ígérgetésig jutott a hatalom, sőt még most is drasztikusan emeli az egyébként is hatalmas elvonásokat, miközben az infláció tovább nő. Az úgynevezett emelt szintű intézményi ellátás támogatásának csökkentése erre a legkirívóbb példa, itt egyetlen esztendő alatt csaknem negyven, öt év alatt pedig hatvan százalékkal csökkentették a normatívát.
A szociális intézmények képviselői több alkalommal is megkeresték Herczog László tárcavezetőt, aki „válaszként” csak motyogott valami ködöset, aztán ünnepélyesen vigyorgott tovább. Azt talán mondanom sem kell, hogy azóta sem történt semmi az égvilágon – illetve dehogynem: tovább folytatódtak a megszorítások.
A feldúlt nyugdíjasok első embere minap kilátásba helyezte, hogy ha a helyzet így marad, bizony kivonulnak az utcára az aggastyánok és matrónák is, ha kell, mankóval, járókerettel is, és ha megtalálják a szociális minisztert vagy elődjét, a pogácsás Erikát, előadják nekik jogos panaszaikat.
Egyébként most, hogy már a látványos könyöradományok is elmaradnak, valószínűleg elveszíti az utolsó, őket a hatalomba tapsikoló nyugdíjas szövetségesét is a „szociálisan érzékeny” MSZP, de hát ők ezzel számoltak, ahogyan azzal is, hogy lement a függöny. Már csak a megmaradt vicik-vacakokat kell kilopni, és kész.
Kipucoltak mindent, és most pucolnak.
Veszélyes vegyület szabadult el egy magyarországi ipari parkban