Kivágták az erdőket

Peru egyik ősi népcsoportja, a Nazca-kultúra saját maga idézte elő civilizációja bukását. Kivágták ugyanis az erdőket, hogy megművelésre alkalmas területeket nyerjenek – állítja a Cambridge egyetem kutatócsoportja.

Szinte mindenki ismeri a Nazca-vonalakat, ezeket a mai napig megfejtésre váró hatalmas ábrákat Peru déli felében. Ahogy a Pampas de Jumana nevű fennsíkon körülbelül kétszáz kilométeres területen fekvő, akár 45 méter kiterjedésű rajzok jelentését, úgy azt sem tudják biztosan a szakemberek, mi okozta a civilizáció eltűnését 1500 évvel ezelőtt. David Beresford-Jones, a University of Cambridge McDonald régészeti intézetének munkatársa és kollégái úgy vélik, a választ az erdőségek kivágása adja meg – idézte a kutatók a Latin American Antiquity című szaklapban publikált eredményeit a BBC.
A nazcák a vízháztartás szempontjából kényes területen éltek, amelynek egyik meghatározó növényfaja egy, a Prosopis nemzetségbe tartozó hüvelytermésű fa, a Prosopis pallida volt. Élelemmel, tűzifával szolgált, de kulcsfontosságú szerepe volt a törékeny ökoszisztéma megőrzésében is. Védett a szél, a földcsuszamlások ellen, akár ötven méter mélyre nyúló gyökérzete jól bírta a szárazságot, megtartotta a termőföldet, amelyet közben termékennyé tett az általa termelt nitrogén.
Beresford-Jonesék a térség tárgyi emlékeit kutatva megvizsgálták a hulladékgödröket, valamint növényi maradványok, és pollenek után kutatva talajelemzéseket is végeztek. Hozzávetőleg másfél méter mélységig vizsgálták át a földet. Az alsóbb rétegekben háborítatlan Prosopis virágpornyomokat találtak az ember növényzetre való beavatkozásának nyoma nélkül. Körülbelül nyolcvan centiméter mélységben nagy mennyiségű kukoricapollenre bukkantak, ami – szerintük – egyértelmű bizonyítéka annak, hogy ez a kultúrnövény, és vele a földművelés egyre fontosabb lett. Ezek a minták már alig tartalmazták a fák nyomait, ami arra utal, hogy az erdőket kiirtották, hogy a helyüket termőföldként hasznosítsák. Utóbbit bizonyítja az a hozzávetőleg hatvan fatönk is, ami az azóta száraz környezetnek köszönhetően máig megmaradva bizonyítja az ősi fakitermelést. A legfelsőbb rétegekben már olyan gyomnövények virágpora volt, amelyek a sós, elsivatagosodott körülményekhez alkalmazkodtak. A Nazca-kultúrának a kegyelemdöfést az El Ninó okozta áradás adta meg. Ennek hatásait jól ki tudták volna védeni az erdőségek, ilyenek azonban akkor már nem voltak.