Orosz rulettet játszik a kormány

Már jövő nyáron tömegével válnak működésképtelenné a szociális szolgáltatók, ha megszavazza a parlament a 2010-es büdzsét – állítja Pósfai Gábor. A Szociális Ellátók és Ellátottak Egyesülete alelnöke szerint a jelenleg elhelyezésre váróknak semmi esélyük sem lesz bejutni az intézményekbe, miközben a kormánynak egyetlen célja van: a költségvetési törvény felmutatásával megfelelni a nemzetközi pénzintézetek elvárásainak.

A költségvetés tervének megjelenését követően többször egyeztettek a kormánnyal, felhívva a figyelmüket a várható veszélyekre. Történt valami változás?
– Lényeges nem. Október 28-ra ígérte a szociális tárca annak a javaslatcsomagnak az elkészítését, amely az intézmények működési költségeinek csökkentését célzó jogszabályváltozások tervezetét tartalmazza, de ezt még nem kaptuk meg. Érdemi tárgyalás helyett a számokon vitáznak a szakmával, és megkérdőjelezik azt is, hogy valójában történt-e tényleges elvonás az elmúlt években a szociális ágazatban, miközben 2005 óta egyes szociális szolgáltatások finanszírozása reálértékben negyven százalékot meghaladó mértékben csökkent.
– Soha ilyen mértékű elvonást nem szenvedett még el a szociális ágazat. Mennyivel kurtítja meg pontosan a kormány a szolgáltatókat?
– A szociális szolgáltatások normatív támogatásaiból a 2010-es költségvetésitörvény-tervezet 14 milliárd forintot von el. Ehhez társul az ötmilliárd forintnyi csökkentés a fogyatékossággal élők és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására fordított öszszegből. Kevesebből kell gazdálkodniuk az idős és a fogyatékos embereket ellátóknak, a krónikus és pszichiátriai betegekkel foglalkozóknak, valamint a nevelőintézeteknek és bölcsődéknek.
– A normatív támogatást számos esetben pályázatra váltja a kormányzat, amelynek elnyerése kétesélyes. Tudnak így tervezni a szociális ellátók?
– Nem lehet úgy tervezni, hogy a pályázatból vagy lesz fedezete a munkavégzésnek vagy nem. Ez egy szerencsétlen megoldás, hiszen óriási bizonytalanságot jelent a szolgáltatóknak. A házi jelzőrendszeres segítségnyújtás normatív támogatása is kikerül a fix normatív sorokból, és kevesebb is lesz a pályázati összeg, amelynek következtében sok házi segítségnyújtó szervezet kénytelen lesz beszüntetni tevékenységét.
– Korózs Lajos államtitkár arra hivatkozott, hogy a házi segítségnyújtással sokan visszaéltek, vagyis olyan szervezetek is felvették a támogatást, ahol nem volt indokolt az ellátottak gondozása.
– Lehetséges, hogy történt ilyen, de ezért nem lenne szabad egy egész ágazatot sújtani. Megvannak a jogi eszközök arra, hogy a visszaéléseket megszüntessék. Ez ráadásul éppen a minisztérium kötelessége. A döntés nyomán számos tisztességes, és már ma is igen alacsony jövedelmű szakember állása kerül veszélybe, illetve azok, akiknek szükségük van a gondozásra.
– A szociális ellátók jelentős része azért kongatja a vészharangot, mert a költségvetés elfogadásának egyértelmű következményeként bezárhatják kapuikat. Valóban bekövetkezhet ez, vagy „csak” újra szorítaniuk kell a nadrágszíjon?
– Ez nem csak megvalósulhat, már meg is történt. Az elmúlt öt évben 12 idősotthon zárt be, amelyek lakóit más intézményekben kellett elhelyezni.
– Mennyit vállalhatnak a még fennmaradt intézmények? Megeshet, hogy helyhiány miatt valaki az utcára kerül?
– A megyei önkormányzatok feladata és kötelessége, hogy ilyen esetben gondoskodjanak az elhelyezésükről.
– Az önkormányzatoktól 120 milliárd forintot vonna el jövőre a kormány.
– Ha a megyei önkormányzatok nem tudják biztosítani az ellátást, az államnak kell forrást nyújtania, akár az államadósság növelésével is, így nem gondolom, hogy a lakók hajléktalanná válhatnak. Óriási tragédia viszont, hogy az új helyszínen a fenntartók már nem kötelesek biztosítani a szerződésben foglaltakat, így nagy eséllyel nem kapják vissza az ellátottak a számukra megfelelő körülményeket. Az eddig kétágyas szobákat felválthatják a hatágyasok, és megeshet, hogy elszakadnak egymástól a házaspárok. Hatalmas megrázkódtatás ez az idősek számára.
– Mi lesz azok sorsa, akik egyelőre várólistán vannak?
– A rendszerbe még be nem került rászorulók nem jutnak be az intézményekbe. Ráadásul a legrászorultabbak rekednek majd kívül, ugyanis az ő ellátásuk komoly figyelmet és szakértelmet kíván, amelyre sem szakember, sem pénz nem lesz.
– Így otthon kell maradnia egy családtagnak, aki kiesik a munkavégzésből és egyben az adófizetők köréből.
– Éppen ezért mutatkoznak majd meg a következmények nemzetgazdasági szinten is.
– Ha a kormánytagok azt látják, hogy kevesebből is megoldják a szolgáltatók az önkormányzattal karöltve az általuk létrehozott nehézségeket, nem számíthatunk változásra.
– A kormány évek óta orosz rulettet játszik úgy, hogy a szociális ellátást nyújtók fejéhez tartja a pisztolyt, ahogy feszegeti az intézmények működőképességének határait. Folyamatosan elvonnak, aztán megfigyelik, mikor halnak bele az intézmények.
– Mikorra várható a tömeges bedőlés?
– Jövő nyárra átlépheti a rendszer a tűrés határát. A bevételeket és a kiadásokat összevetve az intézmények átlagosan közel ötvenezer forint mínuszt számolhatnak el havonta személyenként. Ez óriási veszteség, és jövőre sem lesz változás. A jogszabály előírja, hogy milyen személyi feltételt kell biztosítani az intézményekben, azonban a bértámogatásukra nem ad elegendő pénzt, így lehetetlen teljesíteni a törvényben leírtakat. A civil fenntartók azért tudnak talpon maradni, mert felélik a vagyont, nem pótolják az amortizációt, és nem tartják be a személyi feltételeket. Utóbbi a legnagyobb tétel, azt azonban kijelenthetjük: a dolgozókra vonatkozó járulékcsökkentés a kormány állításával szemben nem hoz jelentős megtakarítást. Ha minden intézmény kitöltené a kötelező státusokat, akkor is csak 2,7 százalékkal csökkenne a kiadás, nem hét százalékkal, ahogyan azt hangoztatják.
– Hány intézményre vár teljes csőd?
– Ha beindul a csődhullám, az a fennálló hatszáz intézményből több százat is elérhet. Ezek az intézmények hatalmas anyagi támogatást igényelnek majd, ami a jelenlegi kormányzatnak talán kevésbé fontos. Őket valószínűleg már nem érinti, hogy a nyár közepén óriási extra támogatást kell biztosítani a szolgáltatóknak.
– Vagyis egyértelmű, hogy áthárítják a felelősséget a következő kormányra.
– Az a céljuk, hogy az elvonásoknak köszönhetően felmutathassák a költségvetési törvényben a normatív támogatásokból történt 14 milliárd forintos elvonást, vagyis a büdzsé egyenlege megfeleljen a nemzetközi pénzintézetek elvárásainak. Akkor majd lényegesen nagyobb összegeket kell mozgósítani, mint amelyre most szükség lenne, hiszen egy felhalmozódott adósság rendezése mindig lényegesen nagyobb pénzt emészt fel. Ennek ellenére a következő kormányzat kénytelen lesz fizetni.
– Nem érkezik majd későn a segítség? Sok idő telik el a költségvetés újratervezésétől az állami forrás megérkezéséig.
– Éppen ezért kértük azt is, hogy amennyiben a költségvetést ebben a formában akarja áterőltetni az Országgyűlésen a kormány, dolgozzon ki egy csődvédelmi programot, amely megmutatja, hogyan kell felkészülni csődhullám esetén az intézmények lakóinak ellátására. Kész forgatókönyveket kellene készíteni az ilyen intézmények árvételére akár a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a jelenlegi jogszabályok azt sem teszik lehetővé, hogy a még működőképes intézmények új rászorulókat vegyenek fel a rögzített maximális létszámon felül.
– Lát esélyt arra, hogy elkészül ez a vészforgatókönyv? A kormány ezzel elismerné, hogy az általuk kifogástalannak ítélt büdzsé mégsem tökéletes.
– Hajlandóságot kellene mutatniuk arra, hogy ha nem is csődkezelésről, akkor csődmegelőzésről egyeztessenek a szakemberekkel. Alapvető emberi hozzáállás kérdése, hogy ne dobják a gyeplőt a szociális intézmények közé. Észre kell venniük, hogy az elmúlt öt év megvonásai után reálértéken a mostani 10 százalékos elvonás fenntarthatatlanná teszi az ellátórendszert.