Nem a jövő év elején, hanem most, azonnal jár vissza az az összeg, amelyet a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatásával vettek el a gyermekes családoktól – mondta lapunknak Cservák Csaba alkotmányjogász. Az ügyvéd felidézte: az Alkotmánybíróság (AB) a héten visszamenőlegesen helyezte hatályon kívül a családi pótlékra vonatkozó, szeptembertől hatályba lépett passzusokat. Ez azt jelenti – folytatta a Független Jogász Fórum elnöke –, hogy a szóban forgó szabályok tulajdonképpen soha nem léteztek, egy percig sem voltak érvényesek. Így az azok miatt elvont összeg a költségvetést nem illeti meg, a pénzt haladéktalanul vissza kell adni azoknak, akiktől elvették; ráadásul kamatosan. A kamat mértékének a jegybanki alapkamatnak kell lennie. Cservák végül közölte: a forintok visszajuttatásáról az államnak azonnal gondoskodnia kell.
Az alkotmányjogász szavai szöges ellentétben állnak az Oszkó Péter vezette Pénzügyminisztérium álláspontjával.
*
A tárca kedden, az AB döntésének nyilvánosságra kerülése után közölte: az elbukott szabályok nyomán beszedett öszszegeket az adóbevallásban, vagyis jövő márciustól igényelhetik viszsza az érintettek. A minisztérium arról is tett említést, hogy nagyjából mennyi pénzt szedhetett be az alkotmánysértő szabállyal. Az idei év utolsó négy hónapjában 4,5 milliárd forintot reméltek a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatásából, s ennek feltehetőleg nagyjából a háromnegyede, vagyis több mint hárommilliárd meg is érkezett az államkasszába. A családi pótlék miatt ugyanis szeptemberben, októberben és novemberben vontak le pár ezer forintos összegeket azoktól a családosoktól, akik havi bruttó 160 ezer forint felett keresnek. De az AB döntése miatt decemberben már nem kurtították meg az érintettek fizetését.
Az ügyben kikértük Vámosi-Nagy Szabolcsnak, az adóhivatal korábbi elnökhelyettesének a véleményét is. Az Ernst&Young adótanácsadó cég szakembere egy másik fontos szabályra hívta fel a figyelmet. Mégpedig arra, hogy a törvény adatszolgáltatásra kötelezte a munkáltatókat. Egészen pontosan azt írta elő, hogy minden munkaadónak be kell gyűjtenie a dolgozóitól egy nyilatkozatot, amelyben az alkalmazottak az őket megillető családi pótlékról adnak számot. Vámosi-Nagy közölte: bár az alkotmányvédő testület a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatásáról szóló passzusokat megsemmisítette, a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettséget előíró paragrafusokat nem. Így elméletileg minden munkáltató január végéig komoly iratpaksamétát köteles összegyűjteni. Az adószakértő úgy látja: az AB-nek ezt a szabályt is meg kellett volna semmisítenie. Egyes becslések szerint egyébként a felesleges aktaszaporítással a – magát az adminisztráció ellen küzdő kormányként feltüntető – Bajnai-kabinet nagyjából egymilliárd forintos kiadást okozott a hazai vállalkozásoknak. A papírmunkára kötelező szabályt csak törvénymódosítással lehetne megváltoztatni, ám az Országgyűlés február előtt szinte biztosan nem ül össze, vagyis ezek a rendelkezések feltehetőleg megmaradnak.
Előre szóltak. Míg idén a családi pótlék tulajdonképpeni megadóztatásából 4,5 milliárd forintot várt a kormány, addig jövőre ebből az intézkedésből 15 milliárdra számított. Mivel azonban az Alkotmánybíróság a szabályt megsemmisítette, kisebb hiátus keletkezett a 2010-es költségvetésben. A Pénzügyminisztérium – az aggodalmakat eloszlatandó – hamar jelezte: a kieső összegeket a jövő évi büdzsé „jelentős, 206 milliárd forintos tartalékából” fedezik majd. Ám könnyen megeshet, hogy csak az alkotmánybírósági döntések nyomán számottevően apad majd ez a jelentős tartalék. A bírák ugyanis – a testület elnökének ígérete szerint – februárig mindenképpen határoznak a vagyonadóról. Ebből a közteherből jövőre ötvenmilliárdos bevételt remél a kabinet, ám ha az AB a vagyonadót is eltörli, máris 65 milliárddal, több mint a negyedével csökken a 2010-es költségvetés tartaléka. Szakértők éppen ezért javasolták korábban a kormánynak: a testület elé citált közterhek bevezetésével várja meg az AB döntését. A kérés süket fülekre talált.
