A teátrumi törvény és a próbája

Éppen egy éve, december 8-án fogadta el az Országgyűlés az előadó-művészeti törvényt. A törvény egyik hangsúlyos célja, hogy segítse, a gyermek és ifjúsági korosztály is megismerhesse a színház-, tánc- és zeneművészeti alkotásokat, előadásokat. A bábszínházak nézői azonban a központi támogatás jövő évi elosztásánál csak félembereknek számítanak.

Tölgyesi Gábor
2009. 12. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idén közel a felére csökkentették a Nemzeti Táncszínház támogatását, a gazdasági válságra hivatkozva a kulturális minisztérium által működtetett többi teátrum költségvetését is megkurtították. Éppen egy éve, december 8-án fogadta el az Országgyűlés az előadó-művészeti törvényt, amelynek az idei év volt a próbája. Szándék szerint a jogszabály a 2010-es esztendőben helyezi új alapokra a színházak támogatását. Ez többek között az ország jövő évi költségvetésében is megmutatkozik. Míg korábban az önkormányzati fenntartású színházaknál egy-egy önkormányzat egy összegben kapta meg a teátrumoknak szóló támogatást, mostantól az előadó-művészeti törvény szellemében a színházak nevesítve kapják meg támogatásuk egy részét a költségvetésből, míg a fennmaradó összeget a fenntartó önkormányzat pótolja ki.
A törvény részben a nézőszám alapján határozza meg a teátrumok támogatását, ám nem egyenlő mértékben. Az Előadó-művészeti Tanács ugyanis úgy határozott, jövő évben a prózai teátrumoknál 1, a bábszínházi előadásoknál 0,5 a nézőszám szorzója, míg e szám 1,2 a zenés színházaknál. – Bár a vidéki bábszínházak jövőre összességében több támogatást kapnak, probléma, hogy a szorzószámok megállapítása előtt nem volt konzultáció. Az sem ismert, milyen számítások alapján születtek ezek a szorzók – nyilatkozta lapunknak Lengyel Pál. A bábművészek szövetségének elnöke arról is beszámolt, ez ügyben levélben fordulnak az Előadó-művészeti Tanácshoz, az Előadó-művészeti Iroda szakkollégiumához és a kulturális tárcához.
Az idén hatvanéves Budapest Bábszínház mindenesetre sokkal kevesebb támogatást kap. – A 0,5-ös szorzószám esetünkben azt jelenti, hogy jövőre az idei központi támogatásunknak csak a 17 százalékát kapjuk meg – nyilatkozta lapunknak Meczner János igazgató. (Míg például a Madách Színház a 78 százalékát.) Mivel e színházak fenntartója a fővárosi önkormányzat, költségvetésük másik részét a főváros fogja kipótolni – és mélyen a „zsebébe kell nyúlnia” ahhoz, hogy a bábszínház működése ne kerüljön veszélybe.
A Kolibri színház éppen Japánban turnézik nemzetközi sikerű előadásával, a Todával. E színház elismerést vívott ki a világban azzal, hogy nemcsak gyermek- és ifjúsági előadásokat tart repertoáron, hanem olyan darabokat is, amely a három év alattiakat szólítja meg. Ilyen előadás a Toda. E színház támogatottsága is csökken jövőre, és bár nem esik a 0,5-ös szorzó hatálya alá, kisebb teátrumként nem tud olyan nagy nézőszámot és nagy bevételt felmutatni, mint egy zenés színház – amit pedig az előadó-művészeti törvény honorál. – Jegyárat nem tudunk emelni, és az idén még busztámogatást sem kaptunk – mondta lapunknak Tóvári Teréz gazdasági igazgatóhelyettes. – A peremkerületekből és Pest környékéről így sokkal drágább eljutni a gyerekeknek a színházba, s emiatt lemondtak már előadásokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.