Évtizedek óta ismert agymosási tapasztalat: ha egy érvet vagy állítást unos-untalan ismételgetünk, hajtogatunk, mígnem a „mint ismeretes” fordulattal hangoztatjuk újra, az – Joseph Goebbels útmutatása és módszere szerint – garantáltan gyökeret ereszt a köztudatban. Ezt a tanítást szoktuk imamalomszabályként emlegetni. A baloldalra átsettenkedő egykori rendszerváltó MDF (Orbán Viktor szóhasználata) ilyen „mint ismeretes” állítása bukkan fel újra napjaink kampánynyitó szólamaiban, mely szerint „Orbán nem képes szembenézni a múlttal, hiszen máig sem kért bocsánatot a 2002-es száznapos program megszavazásáért, amely nagyban hozzájárult Magyarország eladósodásához, és amelyet csak a mértéktartóan gondolkodó és előrelátó MDF nem szavazott meg”. Hovatovább kiderül, hogy az ország példátlan eladósításáért is az a polgári kormány felelős, amely el tudta érni a GDP-arányos örökölt adósságállomány csökkentését. Ezt a hatásvadászatot legutóbb Bokros Lajos botcsinálta miniszterelnök-jelölt is felmelegítette, hogy ezzel is keresztbe tegyen a polgári oldal rettegett kétharmados győzelmének.
Aligha tévedünk, ha megjósoljuk: erre a bocsánatkérésre hiába várnak a Bokros urat is felvonultató átsettenkedők. Érvelésük ugyanis a féligazságokkal való ügyeskedés iskolapéldája. A polgári pártok valóban megszavazták a Medgyessy-féle jóléti intézkedéseket, amelyek, mint kiderült, részben Medgyessy Péter ügynökmúltjának feledtetésére, részben a 2002-es önkormányzati választásokon az MSZP-voksok megvásárlására szolgáltak, de ez az igazságnak csak az egyik fele. A másik feléről a settenkedők – feltehetően a kampányolással kapcsolatos bokros teendőik közepette – beszédesen hallgatnak: a jóléti intézkedések fedezetét akkor a polgári kormánynak az a gazdaságpolitikája biztosította, amelynek eredményességét Medgyessy maga is elismerte, sőt vállalta, hogy azt, a Széchenyi-tervet is ideértve, folytatni fogja.
A polgári oldal akkori választási kampányában is szereplő jóléti intézkedések tehát a 2002-es kormányváltást követően még nem tűntek felelőtlen és megalapozatlan osztogatásnak, és a vállalt szakszerű gazdaságpolitika, azaz a megkezdett út folytatása esetén nem is váltak volna azzá. De a Széchenyi-terv folytatása, a kis- és középvállalkozások további támogatása, a kormányzati túlköltekezés, az egészség- és az oktatásügy, a közigazgatás, a közbiztonság leépítésének és kifosztásának, a nyakló nélküli uzsorahitelek felvételének mellőzése, az állami és önkormányzati beruházások pénzügyi fegyelmének szigorú ellenőrzése, a privatizáció ésszerű korlátok között tartása, a korrupció burjánzásának hathatós akadályozása és általában Medgyessyék fogadkozásának betartása merő blöffnek bizonyult, és ezért is kellettek később a gyurcsányi trükkök százai. A szakszerűség piedesztáljára állított Bokros most ezt a szószegéssel párosult dilettantizmust és hazudozást próbálja a polgári oldal számlájára írni a választók megtévesztése szándékával.
Még elevenen él a szavazók emlékezetében a Gyurcsány–Orbán-tévévita a 2006-os választás előestéjén, amelyen Gyurcsány gátlástalanul fogadkozva kérte Orbánt, hogy vonja vissza azt az úgymond „alaptalan” nyilatkozatát, amely szerint az MSZP-kormány fizetős egészségügyi szolgáltatásokat tervez vizitdíj és kórházi napidíj formájában. A többit tudjuk. A választóknak meg kellett tapasztalniuk, hogy itt nem bocsánatos választási menyasszonyszépítés történt, hanem vastag, ténybeli hazudozás. A szavazatokkal a választók erről akarták leszoktatni az elvtársakat.
Amint napjainkban is láthatjuk a decemberre beharangozott hatmilliárdos kórháztámogatás példáján, nem sok sikerrel.
A szerző egyetemi tanár

Megszólalt halálfélelméről és súlyos műtétjéről a TV2 sztárja