Immár hagyomány, hogy az államfő az év végén vendégül látja a magyarországi és a kisebbségi magyar katolikus, református, evangélikus, zsidó, baptista és unitárius vallási vezetőket. A Sándor-palotában tegnap Sólyom László sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Országgyűlés többsége nem méltányolja azt az álláspontját, miszerint a népszámlálási törvényben helye van a felekezeti hovatartozásra való – önkéntesen megválaszolandó – kérdésnek. „Több mint százéves adatsor szakadna meg, ha a 2011-es népszámlálás kérdőívén nem szerepelne ez a kérdés, a nemzeti önismeretünk látná kárát, joggal küldtem tehát vissza a parlamentnek megfontolásra az ilyen értelemben hiányos jogszabályt” – mondta a köztársasági elnök. Kijelentette, az egyházaknak óriási szerepük van az anyanyelv és a nemzet megtartásában. Mint mondta, az egyházak teremtette közösségek a társadalom legélőbb közösségei közé tartoznak. Hozzátette: a hit egyébként is a személyiség egyik tartóoszlopa. Sólyom hangsúlyozta: a siralmas állapotú magyar oktatási rendszerben az egyházi iskolák túlnyomó része a kiemelkedő színvonalú intézmények közé tartozik. – Ezt többek között azzal érik el, hogy szilárd értékrendet képviselnek – fogalmazott.
Közvetlenül a találkozó előtt Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki konferencia elnöke lapunknak azt mondta: az államfőnek fel fogják vetni, hogy nincs a régióban még egy olyan ország, amely a saját történelmi, közintézmény-fenntartó egyházaival olyan skizofrén viszonyban állna, mint a magyar. Leszögezte: a hatalom bánásmódja a magyarországi felekezetekkel gyengíti a határon túli magyar egyházi közösségek helyzetét is. Bölcskei Gusztáv püspök, a református egyház zsinatának elnöke azt nyilatkozta: arról is szót ejtenek majd Sólyom Lászlóval, hogy a kormánykommunikációval ellentétben semmiféle érdemi egyeztetésre nem volt mód az egyházi közintézmények járandóságáról.
origo.hu
Érkeznek az élelmiszer-utalványok, két és fél millió nyugdíjasnak segít a kormány
