Gyűlnek a problémák a hazai cégek külföldi munkavégzése körül. Korábban számos honi építőipari vállalkozás jelezte: az adóhatóság nem ritkán megfizethetetlen összegeket követel tőlük akkor, ha a dolgozóikat külföldi munkák elvégzésére vezénylik. A hivatal magatartása – véleményük szerint – korlátozza, némelykor ellehetetleníti a magyar társaságok külhoni ténykedését. Ám a jelek azt mutatják: nem csak az adóhatósággal lehet gond, hanem a jogszabályokkal is. Az Európai Bíróság előtt van ugyanis a magyar szakképzési hozzájárulás ügye, amit megvizsgálva az ítélkező fórum főtanácsnoka úgy véli, a hazai szakképzési hozzájárulás kiszámításának módja korlátozza az unióban biztosított letelepedési szabadságot, ami végső soron visszatarthatja a honi vállalkozásokat attól, hogy külföldön fióktelepet nyissanak.
A témát a Pest Megyei Bíróság vitte az európai fórum elé, méghozzá a következő ügy miatt. A hazai székhelyű Ciba nevű cég Csehországban nyitott egy fióktelepet. A társaság a külföldön dolgozó munkatársai után kint megfizette a közterheket, így a cseh szakképzési hozzájárulást is. Ám az adóhivatal ellenőrzést indított a cég ellen, és megbírságolta, mert a Csehországban dolgozó alkalmazottai után nem rótta le itthon a szakképzési hozzájárulást.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka rögzítette: hazánk a munkáltatóktól beszedett szakképzési hozzájárulást a honi szakképzés általános finanszírozására használja fel, vagyis az állam a befizetett összegekből nem az adott cég dolgozóinak juttat valamiféle előnyt. Majd megjegyezte, hogy e közterhet a magyar vállalkozások megválthatják. Erre négy lehetőség kínálkozik: a cégek egyrészt együttműködési megállapodást köthetnek valamelyik felsőoktatási intézménnyel, másrészt tanulószerződést írhatnak alá, amelyben szakmai gyakorlatot kínálnak azzal, hogy ennek letelte után egy szakképző iskolában folytathatja tanulmányait az adott személy, harmadrészt fejlesztési támogatást nyújthatnak bármely szakképző intézménynek, végezetül megállapodást köthetnek valamely elismert iskolával a saját munkavállalóik képzésére. A főtanácsnok kiemelte: e lehetőségeket kizárólag hazai iskolák, intézmények esetében teszi lehetővé a jogszabály, ami nyilvánvalóan hátrányos azokra a vállalkozásokra nézve, amelyek külföldi fióktelepeiken alkalmazzák munkatársaikat. Nekik a hozzájárulás megváltása – a dolgozók utaztatása miatt – igen költséges vagy egyenesen lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a fizetési kötelezettség más országokban is létezhet, így dupla teher esik a magyar cégekre. A hazai passzusok tehát – a főtanácsnok szerint – ütköznek az uniós joggal. Az ügyben a bíróság most kezdte meg a tanácskozást.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
