Monitorban a vállalkozások

A Magyar Fejlesztési Bank most jelentette meg második alkalommal a hazai vállalkozások kilátásait, tapasztalatait öszszegző MFB-Indikátort. A program készítői a hazai vállalati struktúrát méret, regionális elhelyezkedés és szektorális megoszlás alapján egyaránt reprezentáló 483 vállalat 65 kérdésre adott válaszai alapján elemezte. Ezek a kérdések a vállalkozások makrogazdasági és piaci trendekről alkotott véleményét, várakozásait, valamint forrásszerzési igényeit és beruházási terveit érintették. Ennek alapján alakították ki a válaszokat egyetlen mutatóba sűrítő MFB-Indikátort, amelynek jelenlegi, 42,7-es értéke 4,5 pontos emelkedést mutat a fél évvel ezelőtt mértekhez képest, köszönhetően számos, a vállalkozások számára külső és belső tényező kedvező alakulásának. A 0–100-as skálán az 50 pont alatti érték továbbra is azt jelzi, hogy a választ adók szerint a magyar gazdaság jelenlegi helyzete és a jövőbeni tendenciái még mindig kedvezőtlenek. A makrogazdasági index 33,3-es értéke továbbra is gazdasági recessziót jelez a következő egy évre, azonban jelentős javulást mutat, a júniusi felméréshez képest, 12,1 ponttal haladja meg az akkori eredményt. A felmérés szerint a vállalatok átlagosan 1,1 százalékos GDP zsugorodásra számítanak, ami jelentős javulásnak számít a júniusban mért 5-6 százalékos visszaeséshez képest. A bank szakértői szerint a makrogazdasági környezet javuló megítélése mögött a vállalati működést meghatározó külső tényezők érzékelhető javulása áll; egyedül a belföldi keresletet értékelték rosszabbra a mintában szereplő vállalatok a fél évvel ezelőttihez képest.
Figyelemre méltó az is, hogy a MFB-Indikátor részét képező Piac-index értéke mindössze 39,9 pontot ért el. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok továbbra is a GDP visszaesésnél kisebb, de jelentős értékesítési csökkenéssel számolnak. A felmérés tapasztalatai szerint a makrogazdasági feltételekkel párhuzamosan a piaci kilátások nem javultak hasonló ütemben, vagyis a hazai vállalatok a saját helyzetüket megítélve úgy látják, még nincsenek túl a válság mélypontján, kilátásaik változatlanul borúsak. Emellett szembetűnő eltérés mutatkozik a várakozásokat illetően a vállalkozások mérete alapján: a piaci pozíció megingásáról jellemzően a mikro- és kisvállalatok számolnak be, bár a fél évvel korábbihoz képest jelentősen kisebb arányban. A mikrovállalatok 39 százaléka, a kisvállalatok 33 százaléka, a középvállalatok 26,3 százaléka, míg a nagyvállalatok 23,9 százaléka számolt be az egy évvel korábbinál rosszabb piaci pozícióról. Ez utóbbiak helyzetének és kilátásainak javulását elsősorban a kedvező külföldi konjunkturális kilátások indokolják, a külföldi értékesítés átlagosan a teljes árbevétel 33,5 százalékát adja ebben a vállalati csoportban.
Pozitív várakozásokra utal a Finanszírozás-index 46,7-os értéke, ami azt jelzi, hogy a vállalatok közel fele tervezi külső forrás bevonását a következő egy évben: 22,6 százalékuk valószínűleg, 26,9 százalékuk biztosan. A fél évvel ezelőtti 44,3 ponthoz képest a 2,4 pontos emelkedést részben a külső forrásbevonási igény mérsékelt növekedése (7,4 százalékkal több vállalat tervezi most, mint nyáron), valamint a hitelfelvétel feltételeinek mérsékelten jobb (kevésbé negatív) megítélése okozta. A vállalatok pénzügyi stabilizációja viszonylag sikeresnek mondható: a fél évvel ezelőtti 48 százalékhoz képest 20 százalék azoknak az aránya, amelyek folyó kiadásaik fedezéséhez is külső forrásra szorulnak.
Ugyancsak figyelemre méltó adat, hogy a vállalatok leginkább fejlesztésre, s csak másodsorban forgóeszköz-finanszírozásra terveznek a következő 12 hónapban hitelfelvételt. Az előbbit a válaszadók 34,2 százaléka, utóbbit 29,2 százaléka említette. Ezzel nagyjából megfordult a fél évvel ezelőtti arány (akkor 31,8, illetve 35,1 volt a két választ megjelölők aránya), amit a recessziós kilábalás egyik halvány jeleként is lehet értelmezni.
A Beruházás-index 50,8-as értéke azt mutatja, hogy a vállalatok többsége a kedvezőtlen külső környezet és finanszírozási feltételek ellenére tervez beruházásokat a következő egy évben, azonban azt is jelzi az index, hogy csökkent a biztos és nőtt a bizonytalanabb beruházók aránya. Szintén a válságból való kilábalás egyik újabb halvány jelének tekinthető, hogy a leggyakrabban említett beruházási cél a technológia korszerűsítése (54,3 százalék), a piaci helyzet stabilizálása (49,5 százalék) és a termelés/szolgáltatás bővítése (41,1 százalék). A változatlanul bizonytalan (piaci) kilátások miatt azonban – különösen a kkv-k – egyelőre kivárnak az újabb fejlesztésekkel. (X)