Szegények bankja helyett tegnap már csak kettő plusz egy éves kísérleti programról beszéltek az illetékesek a gazdasági minisztériumban megrendezett tegnapi tájékoztatón. Azt maga Polgár András programvezető is elismerte, hogy nem önálló pénzintézet, hanem egyfajta segítőhálózat jön létre jövőre a mélyszegénységben élők helyzetének javítására. Mint mondta, a kísérlet célja, hogy megtudják: életképes-e ez a vállalkozásélénkítési modell. A Kiút programnak elnevezett kezdeményezésre 2010-ben mindössze 135 millió forint áll rendelkezésre, így nem csoda, hogy ebből a pénzből nem lehetett megvalósítani a másfél évvel ezelőtt nagy felhajtás közepette meghirdetett szegények bankját.
*
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének előírásai szerint egy bank alapításához legalább kétmilliárd forintos alaptőkére, míg egy pénzügyi vállalkozás elindításához minimálisan 775 millió forintos kezdőtőkére van szükség. Magát a hitelt a Raiffeisen Bank biztosítja, s a pénzintézet köti meg a kölcsönszerződéseket a jogosultakkal.
A korábban kedvezményesnek ígért hitelről az is kiderült, hogy éves kamata 20 százalék, futamideje másfél év, s törleszteni hetente köteles az adós. Azokra az újságírói kérdésekre, amelyek azt firtatták, hogy miként lehet ilyen rövid idő alatt ilyen magas kamatot kitermelnie a nincsteleneknek, a gazdasági tárca illetékesei azt válaszolták, hogy a segítőhálózatnak nem dolga ötleteket adni a vállalkozás profiljára. A világon első és máig legismertebb Grameen Bank számos esetben nullaszázalékos kamat mellett nyújt kölcsönt a rászorultaknak.
A hitel más szempontból is speciálisnak számít. A hétszázezer és egymillió forint közötti összeget ötfős csoportok igényelhetik, főként Északkelet-Magyarországon, romalakta területeken. A tagok az elvárások szerint nem lehetnek egy családon belül, s előnyt jelent, ha a hiteligénylő nő. A kiválasztottak elveszítik jogosultságukat a segélyekre, adófizető állampolgárokká válnak, ám tb-költségeiket a programot irányító nonprofit társaság vállalja át. A csoport tagjai együttesen felelősek a kölcsön visszafizetéséért. A pénz fogyasztásra nem, csak vállalkozásra költhető, a felhasználást a segítőhálózat szakemberei ellenőrzik majd. Mivel a program a szegénységben élőket célozza meg, a hitelre nem kér biztosítékot a Raiffeisen Bank. A tájékoztatás szerint a vissza nem fizetett pénzek 20 százalékát a bank állja, a 80 százalékát pedig egy még meg nem nevezett állami hitelgarancia-alap. A segítőhálózat húszfős csoportját januárban kezdik kiképezni, az első hitelkihelyezés legkorábban jövő május–júniusban történhet meg.
A szegények bankjának ötletét tavaly júliusban jelentette be Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Az eredeti tervek az illegális uzsorakölcsönök elleni fellépésről szóltak, a megvalósítás konkrét technikájának ismertetését tavaly őszre ígérték. A határidőből végül nem lett semmi, sőt, egy ideig még az is kérdéses volt, hogy a kezdeményezés melyik tárca hatáskörébe tartozik. A gazdasági és a szociális minisztérium között elsikkadt ötlet múlt hónapban bukkant fel újra, mert a költségvetési módosító javaslatokból kiderült: a hitelezési programra szánt 135 millió forintot a hátrányos helyzetű emberek más jellegű támogatásától vonja el a kormány.
A szegények bankjának eredeti, sikeres modellje Bangladesből származik. A mikrovállalkozásokat pénzzel támogató és pénzügyi kultúrát nyújtó Grameen Bank alapítója, Muhammad Junusz 2006-ban Nobel-békedíjat kapott a program kidolgozásáért és sikeres elterjesztéséért.
