A nemzeti tanácsokról szóló törvény szerint ez a cenzus az itteni magyarság szavazásra jogosult tagjainak fele plusz egy szavazat. Ez mintegy 117-118 ezer választót jelent, a számot természetesen nem lehet pontosan meghatározni, mert nincs olyan megbízható nyilvános adat, amire alapozni lehetne.
A választói névjegyzék bővítése azonban ezzel természetesen nem áll meg, s mint a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői hangoztatják, a cél, hogy minél többen jelentkezzenek fel. Az egész Vajdaságra, sőt határain túlra is kiterjedő akció bírálói éppen azt vetik a VMSZ szemére, hogy nem lehet mindenki rajta a listán, s ez másképpen lenne, ha ezt a munkát – a névjegyzék felállítását és újítását – a szerb állam végezné.
A vajdasági magyarság számbavétele azonban nem csak a nemzeti közösségben tavaszra esedékes „parlamenti választásához” szükséges. Alapja lehet minden másnak, amihez olyan lista kell, amelyen azoknak a neve szerepel, akik magyarnak vallják magukat. Talán még a kettős állampolgárságra vonatkozó kérelemhez is, mint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke utalt rá minapi vajdasági látogatása során, amikor is arra buzdította délvidéki nemzettársait, hogy iratkozzanak fel a névjegyzékre.
Első és fontos hozadéka természetesen az lesz, hogy közvetlen, többpárti, demokratikus választásokkal álljon fel az új Magyar Nemzeti Tanács, az alakuló magyar autonómia legfőbb intézménye.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
