Szeptember végén hozott ítéletében a Szegedi Ítélőtábla semmisnek nyilvánította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egyik földadásvételi szerződését, mert indoklása szerint a vevők nem voltak jogosultak a terület megvásárlására. Egyben azt is leszögezte, hogy az eredeti állapot helyreállítása után a vagyonkezelőnek meg kell kötnie a szerződést azzal a gazdálkodóval, aki a pályázaton jogszerűen nyert. Az ügy előzménye, hogy 2006 végén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) – amely időközben az MNV Zrt. felügyelete alá került – pályázatot írt ki egy kiskunhalasi, állami kézben lévő, 126 aranykorona értékű, gyep művelési ágú területre. Egy helyben lakó szomszéd gazdálkodó a hirdetményben megjelölt 10,5 millió forinthoz képest 11,6 millió forintot ajánlott. A vagyonkezelő győztesnek hirdette ki, és a jogszabályoknak megfelelően a szerződéskötés előtt kifüggesztette ajánlatát a helyi önkormányzatnál. Ilyen esetekben, ha a kifüggesztés két hete alatt nem jelentkezik a vevőt megelőző elővásárlási joggal rendelkező másik érdeklődő, akkor a vagyonkezelő köteles megkötni a szerződést. Az első furcsa probléma éppen a kifüggesztéssel kapcsolatban adódott, mivel az MNV Zrt. nem szomszédként jelölte meg a vásárlót a hirdetményen, hanem egyszerű helyben lakóként, ami fontos különbség az elővásárlási jogokat tekintve. A gazda hiába kérte a kifüggesztés javítását, ezt a vagyonkezelő nem tette meg. Furcsának tűnhet, de később éppen a vagyonkezelői „hiba” adott arra lehetőséget, hogy egy, a pályázaton nem is induló személy vásárolhassa meg a termőföldet. A vagyonkezelő által preferált vásárló ugyanis a pályázat nyertesének kifüggesztési ideje alatt vált a területtel szomszédos telek tulajdonosává, mégpedig úgy, hogy azt egy mobiltelefonért cserélte el. Amint így „bevásárolta” magát a szomszédos ingatlan közös osztatlan tulajdonába, máris jelentkezett a vagyonkezelőnél, hogy a pályázaton normális módon induló szomszéd gazda ajánlatát ő is fenntartja, és végül meg is kötötték vele a szerződést, a pályázaton pedig a minden szabályt betartó gazda hoppon maradt.
A bíróság tehát elsőként a jó erkölcsbe ütközés miatt azt a csereszerződést nyilvánította semmisnek, amelynek nyomán a vagyonkezelő által segített személy egy telefonért cserébe szerzett az állami földdel szomszédos területet. Az indoklás szerint a társadalom negatív értékítéletét ez esetben az váltja ki, hogy a telefonért földhöz jutó személyt a szerződéskötésnél az a szándék vezette, hogy a nyertes pályázó tulajdonszerzését megakadályozza, s ő maga pályázat benyújtása nélkül, a magasabb vételi ajánlat tételének kockázatát megkerülve szerezzen tulajdonjogot. Miután így semmisnek nyilvánította a csereszerződést, a bíróságnak a vagyonkezelő és az állami földet végül megvásárló személy között létrejött szerződést is vizsgálnia kellett. Az ítélőtábla szerint miután a Nemzeti Földalapról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezéseket nem tartalmaz, az államháztartási törvényt lehetett az ügy során alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az elővásárlási besorolást a nemzeti földalap jogszabálysértően állapította meg, ezt a szerződést is semmisnek nyilvánították. A törvény ugyanis kimondja, hogy a kincstári vagyon – így az állami termőföld – értékesítésére vonatkozó jogszabály megsértésével kötött szerződés semmis. Az ítélőtábla egyben kötelezte Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt – amely közben átvette a földalapot is – arra, hogy kösse meg az adásvételi szerződést az eredeti nyertessel.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ezt nemhogy határidőre, de külön ügyvédi felszólításra sem teljesítette. Az MNV Zrt. által megbízott Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda ügyvédje, Pető Zsolt, a gazdálkodó ügyvédjének azt válaszolta, hogy a vagyonkezelő azért nem köti meg a szerződést, s nem fizeti ki a rá eső perköltség- részt, mert az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Legfelsőbb Bíróságra. Az ügyet az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában felvázoló Font Sándor, a testület fideszes elnöke erre mondta azt, hogy a vagyonkezelő immár törvények feletti szervezetként viselkedik. Hozzátette: köztudott, hogy a jogerős ítéletet végre kell hajtani, s azt egy rendkívüli jogorvoslati kérelem sem írja felül.
origo.hu
Elképesztő: ezért támadta meg az iskolás kisfiút egy felnőtt férfi
