Vétó indulás előtt

Zentai Péter, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke (MKKE) levelében arra kéri Hiller István kulturális minisztert, hogy vétózza meg, ne engedje a legutóbbi döntéseknek megfelelően megvalósulni a Márai-programot, amelynek kidolgozója és egyik fő szorgalmazója éppen az MKKE volt az elmúlt három évben.

Varga Klára
2009. 12. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A januárban remélhetőleg elinduló, évente egymilliárd forintból gazdálkodó Márai-program egyik fő célja, hogy az igényes kortárs szépirodalom és ismeretterjesztő-tudományos magyar irodalom bekerüljön a magyar közkönyvtárakba, s így az ezeket a könyveket kiadó cégek és maguk a szerzők is anyagi biztonságba jussanak, nem utolsósorban pedig az államilag támogatott igényes kötetek ne a raktárakban porosodjanak, hanem eljussanak az olvasóközönséghez. Ennek a módja pedig az lesz, hogy egy bizottság a kiadók által januártól felterjesztett, az elmúlt három évben megjelent könyvcímek közül kiválaszt ezret, s a hatszáz, a programban szereplő könyvtár ezekből választhat bizonyos összegkeret erejéig. Zentaiék úgy gondolták, mint a magyar könyvkiadók képviselőinek és mint a program kidolgozóinak, nekik is és az írószervezetek képviselőinek is ott a helyük a címeket kiválasztó bizottságban, s kell, hogy abba is beleszólásuk legyen, miképpen bonyolódik le a támogatási összeg elosztása. November végén azonban Harsányi László, a Márai-programot megvalósító Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke úgy nyilatkozott, hogy a bizottságban három NKA-s szakkollégium (szépirodalmi, könyvtári, ismeretterjesztő-tudományos) tagjai szerepelnek majd. December közepén Zentaiék kérték, hogy a korábbi előkészítésekben részt vevő írószervezetek és az MKKE képviselője is a bizottság tagja legyen, másrészt pedig ne fordulhasson elő, hogy a könyvekre fordítható éves keretösszeg úgy kerülhessen a könyvtárakhoz, hogy ne lehessen ellenőrizni, mire költötték, s végül az önkormányzatoktól elvont összegek nyomán támadt lyukak tömködésére használják az eredeti célok helyett. Zentaiék kéréseit azonban a levél tanúsága szerint az NKA főbizottsága leszavazta.
Harsányi László, az NKA elnöke a levél kapcsán lapunknak elmondta, hogy Zentaiék félreértékelik saját szerepüket a Márai-program kapcsán, hiszen három éve csak egy tervezetet nyújtottak be, a továbbiakat már az NKA dolgozta ki. A Márai-program bizottságában külső szervezet részt sem vehet, csak olyasvalaki, aki az NKA szakkollégiumának a tagja. Tanácsadóként azonban továbbra is számítanak az előkészítésben is részt vállalt írószervezetekre és az MKKE-re is. A pénzek elosztása, a könyvek vásárlása kapcsán Harsányi azt hangsúlyozta, hogy két verziót dolgoztatott ki: az egyik szerint a könyvtárak kapnák a megítélt összeget, amelyet az ezer könyvből kiválasztott példányok megvételére fordíthatnak, amit ellenőriznek is, vagy pedig nyílt pályázaton kiválasztott bonyolító intézi a listáról történő vásárlásokat, s fizeti ki a könyvkiadókat.
L. Simon László, a Magyar Írószövetség alelnöke korábban a Magyar Napló című folyóiratban már megírta aggályait a Márai-program kapcsán, kifejtette lapunknak is, hogy az lenne a szerencsés, ha nem csak az MKKE, a két legnagyobb írószövetség, hanem a MAOE és más szervezetek is részt vehetnének a címek kijelölésében, és ha a pénzek elköltése számon kérhető lenne.
Csaplár Vilmos író, a Szépírók Társasága elnöke nem kíván állást foglalni, amíg nem látja az utolsó NKA-ülés jegyzőkönyvét, de azt fontosnak tartja, hogy a Márai-program az eredeti célokat valósítsa meg.
Hiller István kulturális miniszter lapunk megkeresésére közölte: januárban egyeztetni kíván a felek között.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.