A januárban remélhetőleg elinduló, évente egymilliárd forintból gazdálkodó Márai-program egyik fő célja, hogy az igényes kortárs szépirodalom és ismeretterjesztő-tudományos magyar irodalom bekerüljön a magyar közkönyvtárakba, s így az ezeket a könyveket kiadó cégek és maguk a szerzők is anyagi biztonságba jussanak, nem utolsósorban pedig az államilag támogatott igényes kötetek ne a raktárakban porosodjanak, hanem eljussanak az olvasóközönséghez. Ennek a módja pedig az lesz, hogy egy bizottság a kiadók által januártól felterjesztett, az elmúlt három évben megjelent könyvcímek közül kiválaszt ezret, s a hatszáz, a programban szereplő könyvtár ezekből választhat bizonyos összegkeret erejéig. Zentaiék úgy gondolták, mint a magyar könyvkiadók képviselőinek és mint a program kidolgozóinak, nekik is és az írószervezetek képviselőinek is ott a helyük a címeket kiválasztó bizottságban, s kell, hogy abba is beleszólásuk legyen, miképpen bonyolódik le a támogatási összeg elosztása. November végén azonban Harsányi László, a Márai-programot megvalósító Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke úgy nyilatkozott, hogy a bizottságban három NKA-s szakkollégium (szépirodalmi, könyvtári, ismeretterjesztő-tudományos) tagjai szerepelnek majd. December közepén Zentaiék kérték, hogy a korábbi előkészítésekben részt vevő írószervezetek és az MKKE képviselője is a bizottság tagja legyen, másrészt pedig ne fordulhasson elő, hogy a könyvekre fordítható éves keretösszeg úgy kerülhessen a könyvtárakhoz, hogy ne lehessen ellenőrizni, mire költötték, s végül az önkormányzatoktól elvont összegek nyomán támadt lyukak tömködésére használják az eredeti célok helyett. Zentaiék kéréseit azonban a levél tanúsága szerint az NKA főbizottsága leszavazta.
Harsányi László, az NKA elnöke a levél kapcsán lapunknak elmondta, hogy Zentaiék félreértékelik saját szerepüket a Márai-program kapcsán, hiszen három éve csak egy tervezetet nyújtottak be, a továbbiakat már az NKA dolgozta ki. A Márai-program bizottságában külső szervezet részt sem vehet, csak olyasvalaki, aki az NKA szakkollégiumának a tagja. Tanácsadóként azonban továbbra is számítanak az előkészítésben is részt vállalt írószervezetekre és az MKKE-re is. A pénzek elosztása, a könyvek vásárlása kapcsán Harsányi azt hangsúlyozta, hogy két verziót dolgoztatott ki: az egyik szerint a könyvtárak kapnák a megítélt összeget, amelyet az ezer könyvből kiválasztott példányok megvételére fordíthatnak, amit ellenőriznek is, vagy pedig nyílt pályázaton kiválasztott bonyolító intézi a listáról történő vásárlásokat, s fizeti ki a könyvkiadókat.
L. Simon László, a Magyar Írószövetség alelnöke korábban a Magyar Napló című folyóiratban már megírta aggályait a Márai-program kapcsán, kifejtette lapunknak is, hogy az lenne a szerencsés, ha nem csak az MKKE, a két legnagyobb írószövetség, hanem a MAOE és más szervezetek is részt vehetnének a címek kijelölésében, és ha a pénzek elköltése számon kérhető lenne.
Csaplár Vilmos író, a Szépírók Társasága elnöke nem kíván állást foglalni, amíg nem látja az utolsó NKA-ülés jegyzőkönyvét, de azt fontosnak tartja, hogy a Márai-program az eredeti célokat valósítsa meg.
Hiller István kulturális miniszter lapunk megkeresésére közölte: januárban egyeztetni kíván a felek között.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség