Vezetnek az Annák és a Bencék

Ma már nem beszélhetünk névdivatról, inkább csak divatos nevekről. A hatvanas, hetvenes években az újszülötteknek a negyede viselte a leggyakoribb utóneveket, míg a ma első helyen álló fiú- és lányneveket mindössze másfél ezren (évente körülbelül 90 ezer gyermek születik) – tudtuk meg Raátz Judittól, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport tudományos munkatársától.

Katalin. A mai Katalin-naphoz több néphagyomány is fűződik. Ismert időjóslásra utaló szólás például „Ha Katalin kopog, karácsony locsog”, illetve „Ha Katalin locsog, karácsony kopog”. A hagyomány szerint a Katalin-bál volt az utolsó lehetőség a mulatozásra advent előtt, mivel utána már se táncmulatságot, se lakodalmat nem illett tartani. Kevesen tudják, hogy ez a nap valamikor férjjósló napnak is számított. Ha a vízbe helyezett gyümölcsfaág, azaz katalinág karácsonyra kizöldült, akkor már nem volt messze a férjhezmenetel ideje. Másutt egy piros almába kellett mindennap beleharapnia az eladósorban lévő leánynak. Azt tartották, ha az almája kitartott karácsonyig, akkor az a legény lesz a férje, akivel először találkozik az alma elfogyasztása után.
Forrás: Fercsik Erzsébet–Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája

A szülők egyre többféle nevet adnak gyermeküknek hazánkban is. Raátz Judit rávilágított, a névanyag bővülésében kétféle tendenciát figyelhetünk meg. Az egyik a külföldi divatnevek, a média, a különböző televíziós sorozatok, fantasyregények és az újabban elterjedő vallások által közvetített nevek köre. A másik a nemzeti identitás őrzése, a magyar hagyomány ápolása. Egy 2008-as statisztika szerint jól elkülönülnek, de mégis jól megférnek egymás mellett e két trendet képviselő nevek. Férfinevek közül például népszerű hazánkban is a Dávid, Dániel, Patrik, a női neveknél a Laura, Emma, Anna, amelyek szinte minden nyugat-európai, de akár amerikai névlistákon is megtalálhatók. Ugyanakkor sokan választják a tipikusan magyar utóneveket, mint a Bence, Máté, Levente fiú- és a Réka, Boglárka, Virág női neveket.
Folyamatosan bővül az újszülötteknek adható nevek száma, ma háromezernél több név szerepel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének honlapján. Ha valaki mégsem tud innen választani, az az anyakönyvvezetőn keresztül vagy közvetlenül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium anyakönyvi osztályának írt levélben kérheti az általa favorizált név bejegyzését.
2004 óta a nemzetiségiek is csak az érintett országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított és megjelentetett nemzetiségi utónévjegyzékből választhatnak nevet. Többször kérnek a szülők olyan nevet, amelyet valahol látnak, olvasnak az interneten, azonban ezek sokszor mind a két nemnek adhatók. – Ezeket nem javasoljuk, mert a magyar névhasználat és névjog egyik alapelve, hogy mindenki a nemének megfelelő nevet viseljen – tájékoztatott Raátz Judit. Hozzátette, az intézetben működő névtani bizottság általában az olyan neveket ajánlja bejegyzésre, amelyek beleillenek a magyar névrendszerbe, a magyar névadási hagyományokba. Fontos, hogy a névnek ne legyen kellemetlen jelentése, és hogy azt minden esetben a magyar helyesírás szabályai szerint kell anyakönyvezni. A mai magyar utónévkincs többségében idegen eredetű neveket tartalmaz, ilyen például a Mátyás, ami héber eredetű, a Bence, ami a latin Vincentius régi magyar alakjának a rövidülése, vagy az Erzsébet és az Anna, amelyek szintén héber eredetűek. A szakember ezért úgy véli, természetes, hogy ma is sok az idegen keresztnév, persze ma már inkább az angol, a német, a francia és az olasz nevek kerülnek be a névállományunkba. Érdekesnek találja azonban azt a 2008-as statisztikát, miszerint az újszülötteknek adott női nevek 50 százaléka idegen eredetű (Vivien, Dorina, Alexandra), míg a fiúknak 60 százalékban magyar neveket adtak a szülők (Bence, Levente, Botond).
Úgy tudjuk, egyre több kérvény érkezik mostanában az MTA-hoz új nevek elfogadtatására, néha heti hét-tíz, ami évente 250-300 kérést jelent. A kutatócsoport munkatársa hozzátette, általában ezeknek a felét, kétharmadát javasolja az intézet bejegyzésre. Az idén elutasított név volt fiúknál például a Casper, lányoknál pedig a Devabala – tájékoztatott a szakértő.
Raátz Judit elmondta, több éve kutatja és nyomon követi azokat a neveket, amelyeket a szülők azért kérvényeznek, mert nem találhatók meg az adható nevek között. Állítása szerint sok extrém névvel találkozott már, de úgy gondolja, bár a szülők jót szeretnének, sok esetben rosszat tesznek, amikor egy-egy ilyen névvel szeretnék gyermeküket különlegessé, egyedivé tenni. – Sajnos hazánkban a névadás szabályozásában nem jelenik meg a kiszolgáltatott újszülött védelme – fejtette ki a szakember. Európa számos országában, például Németországban és Angliában nem lehet olyan nevet bejegyezni, amely a gyerek későbbi fejlődésére káros lehet, amely miatt esetleg csúfolhatják.
Magyarországon tavaly fiúknál a Bence, lányoknál az Anna nevet kapta a legtöbb újszülött.