Mit írjunk a bevallásba? A vagyonadóról akkor kell bevallást készíteni, ha ingatlanunk forgalmi értéke meghaladja a 30 millió forintot. Emellett akkor is, ha a polgár szerint 30 milliónál kevesebbet ér az otthona, de a számított érték átlépi ezt az összeget. Lapunkat több olvasó is megkereste, s arra volt kíváncsi, milyen szankcióval sújthatják, ha nem nyújt be vagyonadó-bevallást. A kérdést Angyal József okleveles adószakértő válaszolta meg, kifejtve: akik nem adják be a dokumentumot, azokat akár 200 ezer forintos bírsággal is büntetheti az adóhivatal.
– Ez az összeg nagyobb, mint a legtöbb esetben fizetendő vagyonadó, így mindenkinek célszerű bevallást készítenie – magyarázta a szakember. Ám hozzátette: mivel az ingatlanokat az adófizetőknek kell felbecsülniük, bátran beírhat bárki például tíz- vagy húszmilliós forgalmi értéket. Ez azt jelentené, hogy az így cselekvőt nem terheli vagyonadó-fizetési kötelezettség. Az APEH persze később vizsgálatot indíthat azt illetően, helyes-e az általunk közölt érték, de a hatósági ellenőrzések legkorábban június–július táján indulhatnak meg. Eddigre viszont már feltehetőleg nem is lesz vagyonadó. Angyal abban bízik: a vagyonadóügy végére már februárban pontot tesznek a bírák azzal, hogy csak az ingatlanok megadóztatására vonatkozó szabályokat semmisítik meg. A lakásokra kivetett új köztehernél nemcsak a forgalmi érték meghatározása problémás, hanem a nagycsaládosoknak nyújtott adókedvezmény és az is, hogy a nyugdíjasok adófelfüggesztést kérhetnek, az örökösökre hárítva a vagyonadó többéves összegének megfizetését. Angyal azt várja, hogy a bírák meghagyják a drága kocsikra, a repülőkre és a hajókra kivetett vagyonadót, s az új köztehernek csak az ingatlanokra vonatkozó szabályait törlik el.
Mintha kivárásra játszana vagyonadóügyben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). A holnap hatályba lépő új közteher kiszámításához segítséget nyújtó internetes számológépre, a vagyonadó-kalkulátorra ugyanis immár másfél hónapja hiába vár a nagyközönség. Októberben a kormányszóvivő arról számolt be, hogy a polgárok november 15-től az adóhivatal honlapján számolgathatják ingatlanjuk értékét. A határidő előtt pár nappal a pénzügyi tárca azt közölte: az érdeklődők csak december közepén vehetik birtokba a kalkulátort, majd december 21-ét jelölték meg a számológép közzétételének dátumaként. Ennek ellenére a kalkulátornak se híre, se hamva, ami miatt máris megindultak a találgatások: vajon miért húzza az időt az APEH? Egyesek úgy vélik, az adóhatóság az Alkotmánybíróság (AB) döntését várja. Egészen pontosan azt, hogy a taláros testület alkotmányellenesnek minősíti-e a vagyonadótörvényt, vagy sem. A hivatalnál ezt a feltételezést cáfolták. A csúszás okáról szólva elmondták, a vagyonadó-kalkulátort még próbálgatják, javítgatják, mégpedig azért, hogy az internetes számológép az ingatlanokat a lehető legpontosabban értékelje fel. Ezután arról tájékoztattak: a kalkulátort január első napjaiban tárják a köz elé, de hogy pontosan mikor, azt nem tudták megmondani.
Kolláth: Várjunk
A szakemberek döntő része szerint a polgárok akkor cselekednek a leghelyesebben, ha – az APEH-hoz hasonlóan – nem sietnek el semmit. Kolláth György alkotmányjogász lapunknak úgy fogalmazott: a vagyonadó befizetésével nem kell kapkodni, érdemes megvárni az AB döntését. Az ügyvéd felidézte, az alkotmányvédő testület elnöke nemrégiben azt ígérte, hogy a bírák február elejéig határozatot hoznak az ügyben. A jövő év második hónapjáig tehát mindenképpen érdemes várni a közteher lerovásával. Februárig egyébként az AB-nek azért kell döntését meghoznia, mert bizonyos réteg, az egyéni vállalkozók köre február 25-ig köteles a vagyonadóról szóló bevallást elküldeni az adóhatóságnak, s a dokumentum postázásával párhuzamosan a közteher felét is be kell fizetnie. A magánszemélyeknek és a cégeknek majd csak tavasszal. Kolláth úgy érvelt: a bírák határozatát azért kell bevárni, mert ha a testület megsemmisíti a vagyonadót, akkor értelemszerűen nem kell a közterhet megfizetni. Így az alkotmányjogász szerint januárban nincs értelme a vagyonadóról vallani és azt leróni.
Kolláth a vagyonadótörvényben számos alkotmányellenesnek tűnő elemre bukkant, így elképzelhetőnek tartja, hogy a jogszabály nem állja majd ki az alkotmányosság próbáját. Korábban így fogalmazott lapunknak adott interjújában Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, adóügyi szakember is. S ezen az állásponton van az a tucatnál is több magánszemély és szervezet, akik, amelyek az AB előtt támadták meg a vagyonadótörvényt. Köztük van például Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.
De ha mégsem…
Érdemes persze megvizsgálni azt a lehetőséget is, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel összeférőnek minősíti a vagyonadót. Ebben az esetben a tavasszal megalakuló kormány dönthetné el: maradjon vagy bukjon a közteher. Amennyiben ismét szocialista vezetésű kormány alakulna – mivel MSZP irányítású kabinet fogadtatta el a vagyonadót –, a teher feltehetőleg tovább élne. A Fidesz terveiről Matolcsy Györgyöt kérdeztük. A politikus lapunknak kijelentette: a Fidesz tartja magát korábbi ígéretéhez. Vagyis, ha a választók bizalmából tavasszal a polgári párt alakíthat kormányt – s az AB februárban átengedi a vagyonadót –, a Fidesz azonnal, visszamenőlegesen törli el ezt a közterhet. – A vagyonadó címén lerótt összegeket pedig haladéktalanul visszautaljuk az adófizetőknek, ráadásul kamatostul – szögezte le Matolcsy. Majd úgy fogalmazott: ez az egyetlen igazságos és járható megoldás az ügyben.
Az előzményekről
A drága ingatlanok megadóztatása a szocialista kormányok régi törekvése. Évekkel ezelőtt már bevezettek egy hasonló terhet, az úgynevezett luxusadót. Ez a százmilliónál értékesebb otthonokra vonatkozott. Az Alkotmánybíróság azonban 2008-ban több, önmagában is alkotmányellenességet okozó probléma miatt megsemmisítette azt. Az MSZP vezette kabinetek e kudarc után sem vetették el az ingatlanokra is kiterjedő új adó ötletét. Így az idén megalakult Bajnai-kormány tavasszal nekilátott a szabályrendszer kimunkálásához. E ténykedését – a híradások szerint – a gigantikus kölcsön fejében a Nemzetközi Valutaalap is erőltette. Az átmeneti kabinet persze – nevével ellentétben – még véletlenül sem valódi vagyonadót dolgozott ki. Kizárólag az ingatlanokat, a hajókat, a drága kocsikat és a repülőket adóztatta meg, a komoly értéket képviselő befektetéseket, részvényeket, műtárgyakat, ékszereket nem. Nyáron az elképzelés keresztülvitelében az akkoriban már magát ellenzékinek mondó SZDSZ nyújtott segédkezet a szocialistáknak.
A legfontosabb szabályok
A vagyonadó rendszere egyáltalán nem nevezhető egyszerűnek. A közteherről szóló bevallást az APEH-nak kell eljuttatni, miként az adót is. Az összeget két egyenlő részletben szedik be; az első felét tavasszal. Az egyéni vállalkozóknál és az evásoknál február 25., a magánszemélyeknél május 20., a cégeknél május 31. az első részlet lerovásának határideje, s e napokig kell az adóbevallásokat is postára adni. A másik részletnél már egységes határidőt szab a törvény; ez szeptember 30. Vagyonadó – főszabályként – a harmincmillió forintos vagy annál nagyobb forgalmi értékű lakóingatlanok, üdülők után fizetendő. Az ipari létesítmények, mezőgazdasági területek után tehát nem. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a cégek mentesülnek az új közteher alól. Az a vállalkozás, amelynek lakóingatlan vagy üdülő van a tulajdonában, köteles vagyonadót fizetni.
A közterhet a következőképpen kell kiszámolni: 30 millióig 0,25 százalék, a 30 és 50 millió forint közötti rész után 0,35 százalék, az 50 millió feletti rész után pedig fél százalék. Vegyünk egy példát. Ha lakásunk 60 milliót ér, ki kell fizetni a 30 millió 0,25 százalékát, vagyis 75 ezer forintot, amelyhez hozzá kell adni 70 ezret – a 30 és 50 millió közötti összeg 0,35 százalékát –, továbbá az 50 és 60 millió közötti tétel fél százalékát, azaz további 50 ezret. A 60 milliós forgalmi értékű ingatlan éves vagyonadója tehát 195 ezer forint. Zárójelben megjegyzendő, hogy ha valakinek két vagy több lakása van, akkor az első ingatlan harmincmillióig, a második 15 milliós forgalmi értékig adómentes, míg az összes többi az első forinttól adóköteles.
Egy fontos tényezőt ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni. A forgalmi érték mellett ki kell számoljuk lakásunk úgynevezett számított értékét is. A vagyonadótörvényben (amelynek hivatalos elnevezése a 2009. évi LXXVIII. számú törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról) található egy melléklet. Ez a táblázat azt közli, hogy a megyék különféle nagyságú településein mennyi az ingatlanfajták négyzetméterének számított értéke. Például egy szabolcsi faluban – a törvény szerint – 60 ezer forintot ér bármilyen lakóingatlan vagy üdülő négyzetmétere. A főváros II. kerületében pedig egy négyzetméter 400 ezret kóstál a családi házaknál.
A gyújtópontok
Mind a lakásunk számított értékét, mind pedig a forgalmi értékét nekünk, magunknak kell meghatároznunk, s a két számot az adóbevallásban fel is kell tüntetnünk. Ám szakértők úgy vélik: az átlagpolgárnak e feladatok szinte teljesíthetetlenek. A számított értéket úgy kaphatjuk meg, ha összeszorozzuk ingatlanunk alapterületét a mellékletben található számmal. De ezután egy tucat korrekciós tényezőt is figyelembe kell vennünk. Például: mikor húzták fel a lakást, milyen építőanyagból készítették, milyen komfortfokozatú vagy milyen közút vezet az ingatlanhoz. Minden egyes tényezőhöz egy szorzót rendeltek, így komoly matematikai műveletek sora vár az adófizetőkre.
Szinte bizonyos, hogy a forgalmi érték meghatározása még nagyobb fejtörést okoz majd. A törvény ugyanis mindössze annyit mond: a forgalmi érték az a pénzben kifejezhető érték, amely a vagyontárgy eladása után – a vagyontárgyat terhelő adósságok nélkül – árként általában elérhető. Vagyis azt a summát kell figyelembe vennünk, amit akkor kapnánk, ha eladnánk otthonunkat. Az esetleges jelzálog, vagy más teher összegét nem szabad levonnunk az értékből. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy a polgároknak semmilyen adatbázis nem áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy a lakásuk forgalmi értékét megállapítsák. Persze bárki felfogadhat egy értékbecslőt, ám a szakember véleményében sem bízhatunk meg, ugyanis az APEH bátran felülírhatja az általunk közölt adatot. Sőt, ha a hivatal becslésétől tíz százalékkal eltér a bevallásunkban szereplő érték, még büntetést is kaphatunk. A kormány azonban segítséget nyújt: az adóhatósággal kidolgoztatta a vagyonadó-kalkulátort, ami egyelőre még nem nyilvános, s egyébként is igen veszélyesnek mutatkozik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!