Úgy fest, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemcsak a magyar gazdaság- és szociálpolitika fő irányait szabja meg, hanem beleszól a hazai államigazgatás napi működésébe is. Amikor a globális pénzügyi szervezet gigantikus hitelt adott hazánknak, arra utasította az akkori szocialista kormányt, hogy csökkentse a szociális kiadásokat, vágja vissza a nyugdíjakat, emeljen adót, s vezessen be új közterheket. Ám ekkor még a legborúlátóbbak sem számítottak arra, hogy a külföldi pénzügyi körök idővel a magyar közszféra mindennapjait is meghatározzák majd. Például úgy, hogy közlik, kik kapjanak jutalmat a hazai államigazgatásban. Információnk szerint az adóhivatal és a vámhatóság prémiuma ügyében pontosan ez történt.
*
Miként arról lapunk többször is hírt adott, Oszkó Péter pénzügyminiszter igencsak ódzkodott attól, hogy az adóhivatal és a vámhatóság munkatársai között pluszpénzt osszon szét.
Idén tavasszal még Veres János korábbi tárcavezető adott jutalmat a két szervezet dolgozóinak. Oszkó nyáron már csak egy jelképes öszszeggel honorálta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a vám- és pénzügyőrség erőfeszítéseit, ősszel pedig egy fillért sem juttatott a hatóságok alkalmazottainak. Utóbbi döntését azzal magyarázta: nincs pénz az államkasszában. Így amikor a téli, karácsonyi jutalmat is a büdzsé aktuális helyzetétől tette függővé, sokan biztosra vették, hogy ismét pluszpénz nélkül marad a két szervezet összesen 22 ezer dolgozója. De nem így történt. Oszkó Péter december közepén elrendelte: karácsony előtt a 15 ezer APEH-os között bruttó 3,6 milliárd forintot osszanak szét, míg a vámhatóság hétezres állománya összesen bruttó másfél milliárdot kapjon. Minden érintett nagyjából egyhavi fizetésének megfelelő summát vehetett fel.
Információnk szerint Oszkó nem feltétlenül saját elhatározásából döntött a pluszpénzek kifizetéséről. Úgy tudjuk, az IMF egyértelművé tette a pénzügyminiszter előtt: nem nézi jó szemmel, ahogy a Bajnai-kormány a két magyar pénzbeszedő szervezettel bánik. Az IMF egyrészt nehezményezte, hogy megkurtították a hatóságok dologi kiadásaira fordítható összegeket, másrészt azt, hogy a közigazgatási létszámstop és az elvándorlás, nyugdíjba vonulás miatt apad az APEH, valamint a pénzügyőrség állománya. Ám információnk szerint legfőképpen azt kifogásolták, hogy Oszkó Péter nem osztott prémiumot az alá tartozó két hatóság dolgozóinak. Forrásaink a történések fényében egyértelműnek nevezték: a szervezetek munkatársainak a pénzügyminiszter azért folyósította a pluszforintokat, hogy eleget tegyen a valutaalap támasztotta kívánalmaknak.
A jól értesültek nem tartják meglepőnek az IMF magatartását. Úgy érvelnek: a valutaalap mint hitelező abban érdekelt, hogy a pénzét az előzetesen rögzített feltételek szerint visszakapja. Ezért ragaszkodott korábban a magyar állami kiadások csökkentéséhez és a költségvetés bevételeinek növeléséhez. S persze – fejtegették egyesek – a nemzetközi szervezet azt is fontosnak tartja, hogy a kincstárba érkező, nagyjából 16 000 milliárd forintnak a felét beszedő két hatóság működése kifogástalan legyen. Az APEH és a pénzügyőrség dolgozóitól pedig akkor várható hatékony munka, ha anyagilag is megbecsülik őket.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség