Ha a Huszár Erika, Heidum Bernadett, Darázs Rózsa, Keszler Andrea összetételű női váltó a rövid pályás gyorskorcsolyázó Európa-bajnokság 3000 méteres döntőjében nem kockáztatott volna meg olyan sebességet, amellyel fennállt az esés veszélye, aligha szerezték volna meg a sportág történetének első magyar aranyérmét.
Ha Eklemovics Nikola nem sérült volna meg a horvátországi kézilabda vb-n, a helyébe lépő Császár Gábor nem lőtt volna hét, majd nyolc gólt a Svédország és Dél-Korea elleni középdöntő-mérkőzéseken, amelyek megnyerésével a magyar csapat az 5. helyért játszhatott.
Ha az albán Dallku nem fejelte volna Torghelle Sándor elé a labdát a tiranai labdarúgó világbajnoki selejtezőn, nincs meg a győzelem, s akkor már az őszi mérkőzések előtt lemondhattunk volna a továbbjutásról, s egyben Erwin Koeman szerződéshosszabbításáról is.
Ha Ocskay Gábor tragédiája nem árnyékolta volna be a magyar válogatott szereplését a jégkorong-világbajnokságon, talán sikerült volna az A csoportban maradás, hiszen „Kiscsicsó” legalább egy gólt érhetett volna a szlovákok elleni 4-3-as vereség alkalmával.
Ha a szegedi sátortető alá még néhányan befértek volna az áprilisi férfi vízilabda LEN-kupa-döntőn, többen láthatták volna az egyetlen idei nemzetközi szintű magyar csapatsport-diadalt. Bár lehet, hogy mind megfulladtak volna a melegtől és a levegőtlenségtől.
Ha Görbicz Anita térdszalagja nem szakadt volna el az FTC elleni bajnokin, és játszik a Viborg elleni kézilabda BL-döntőben, szinte biztos, hogy a finálé 120 perce alatt nem marad ki kilenc győri hetes – összesítésben a dánok csak egy góllal bizonyultak jobbnak.
Ha a férfi vízilabda-válogatott „leadta” volna a németek elleni csoportmeccsét a júliusi római vb-n, valószínűleg nem a szerbekkel játszott volna a negyeddöntőben, s ebben az esetben szinte biztos, hogy nem az 5–8. helyért, hanem éremért küzdhettek volna Birosék.
Ha Gyurta Dániel egy századmásodperccel később ugrik el a rajtkőről, csak másodikként csapott volna célba a vb 200 méteres mellúszás döntőjében, ám így 1994 után újra két magyar győzelem született, hiszen Hosszú Katinka is aranyérmet szerzett 400 vegyesen.
Ha a Forma–1-es Magyar Nagydíjon a Barichello autójáról leszakadt rugó csak néhány centiméterrel arrébb csapódott volna, a futam nem Felipe Massa életveszélyes koponyasérüléséről, hanem Lewis Hamilton első 2009-es győzelméről lett volna emlékezetes.
Ha Marosi Ádám három évvel ezelőtti sérülésekor abbahagyta volna az öttusázást – amire saját bevallása szerint is komoly esély volt –, az idei világbajnokságon nemhogy egyéni, tán még csapataranyunk sem termett volna.
Ha a rossz körülmények hatására a dartmouthi kajak-kenu vb-n Vajda Attila nem érzi úgy, mintha világverseny helyett turisztikai táborba érkezett volna, talán nem a nyolcadik helyen ér célba azon a távon, amelyen Pekingben olimpiai bajnok lett. (A hölgyek hat aranyérme több mint kárpótlás a férfi szakág gyengébb szerepléséért.)
Ha Kiss Balázs nem pörgette volna meg ellenfelét öt másodperccel a vége előtt a kötöttfogású birkózó-vb 96 kg-os döntőjében, tizennyolc év után is világbajnoki győzelem nélkül maradtunk volna.
Ha az U20-as labdarúgó-vb bronzmérkőzésének büntetőpárbajában a játékvezető nem ismételtette volna meg Németh Krisztián kihagyott büntetőjét, talán Gulácsi Péter védései is kevesek lettek volna a győzelemhez.
Ha nincsenek média-képviseleti jogok, Talmácsi Gábor valószínűleg maradt volna a Balatonring Teamnél, s nem nyergelt volna át a királykategóriába, ahol dobogós helyek megszerzése helyett a futamok befejezése jelentette a kihívást.
Ha Adamo Coulibaly nem maradt volna lesen annyiszor a BL-ben (a csoportkör alatt ez a 32 csapat összesítésében neki sikerült a legtöbbször), vagy ha a Loki kapusai többször találkoztak volna a labdával, talán összejött volna az áhított debreceni pontszerzés.
Ha Bárdosi Sándort a Világjátékokra való utazása előtt nem csípte volna meg egy darázs, s erre állítása szerint nem használt volna doppinglistás szert tartalmazó kenőcsöt, máig őt mondhatnánk a világ legjobb szumósának.
Ha Gera Zoltán több ollózós gólt lőtt volna a Premier League-ben, tán Erwin Koeman komolyabban számításba vette volna a válogatottnál, s akkor nem szakítottak volna novemberben.
Ha egy-egy góllal többet lőttek volna a magyar lányok a döntetlenre végződött mérkőzéseken a decemberi női kézilabda-vb-n, nem a kilencedik helyért küzdhettek volna, hanem akár éremért is.
Ha 2010-ben a „ha”-val kezdődő mondatok közül több akad, amelyik siker megszületését elemzi, s nem kudarcét, jó évnek néz elébe a magyar sport.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
