Indokolatlan a drákói szigor?

A rendőrök, a katonák, a büntetés-végrehajtási szervezetek tagjai szolgálati törvényét indokolatlan szigorral, előzetes egyeztetés nélkül módosították január elején. Nem tudtam arról, mi változott – nyilatkozta lapunknak Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára. Az érdekvédelmi szervezet a törvénymódosítás megsemmisítése érdekében az Alkotmánybírósághoz fordul.

Ombudsman: tanulhatna hibáiból a rendőrség. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa megállapította: a rendőrség legfelső vezetésében még mindig vannak olyanok, akik nem tűrik el a kritikát és nem ismerik el a hibákat. Szabó Máté ezt nemrég a Magyar Hírlapnak mondta. Úgy vélte, a rendőrség demonstrációkon alkalmazott gyakorlata javult 2006-hoz képest, bár most is vannak olyan esetek, amikor ellentmondásos szituációk jönnek létre. Az ombudsman szerint a rendőri hibákat olykor el lehetne intézni egy bocsánatkéréssel, de ezt nem teszik, „pedig tanulhattak volna a 2006-os kártérítési perekből”. Mint mondta, félő, hogy a választási kampány demonstrációi újabb konfliktusforrást jelentenek majd. – Képzeljük el, mi lesz akkor, ha egy tömegrendezvényen a rendőrség ruhákat, szimbólumokat kezd majd keresni – fogalmazott az ombudsman. Arra a kérdésre, hogyan változott tavaly a hivatalához érkezett panaszok száma, Szabó elmondta: pontos számokat egyelőre nem tud, de becslése szerint jelentős, 25-50 százalékos volt a növekedés az előző évhez képest. (MTI)

A rendészeti ágazat dolgozói szigorú függelmi rendben, alá- és fölérendeltségi viszonyban teljesítik szolgálatukat. Ezért elkövetett hibáik, mulasztásaik miatt súlyos fegyelmi eljárásban és katonai büntetőeljárásban felelnek. A parancsnokok pedig buzgón indítanak eljárást apró-cseprő hibák miatt is, s a kiszabható büntetés széles skálán mozog. A szolgálati viszony megszüntetése vagy a lefokozás azonban eddig viszonylag ritka volt – értékelte lapunknak Pongó Géza, a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) főtitkára a jogszabályváltozást. A módosítás a hivatásos szolgálatra méltatlannak minősíti azt, akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította. – Ez azt jelenti – tette hozzá a főtitkár –, hogy bármely katonai bűncselekmény a szolgálati viszony kötelező megszüntetéséhez vezethet, függetlenül annak súlyától vagy a bíróság által kiszabott büntetéstől. A drákói szigorúságú rendelkezést az FRSZ indokolatlannak és elfogadhatatlannak tartja. – Hibázni csak azt tud, aki dolgozik – fogalmazott Pongó. A szolgálati viszonnyal járó szabályok megtartása nem könnyű, a hibák miatt pedig gyakran rendelnek el katonai büntetőeljárást – tette hozzá. A büntető törvénykönyv kötelességszegés szolgálatban címmel szándékos katonai bűncselekménynek minősíti például azt is, ha a rendőr őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, rendeltetési helyét elhagyja vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezéseket más módon súlyosan megszegi.
A kívülállók azt mondják: a hivatásosok kedvezményeket élveznek más munkavállalókhoz képest, mert kedvezőbbek a társadalombiztosítási ellátásaik. A munkajogi védelem területén azonban e jogszabály-módosítással fordul a kocka. A hivatásost mostantól bármely csekély vétke miatt kirakhatják.
– Folytonos rettegés mellett nehéz dolgozni – állítja Pongó Géza –, különösen akkor, amikor nem tudják, miképpen ne kövessenek el hibát.
Az FRSZ főtitkára állítja: a titkolt, az idei esztendő első munkanapján elfogadott törvénymódosítással a kormányzat feltette a koronát 2002 óta tartó ámokfutására. Ennek során lényegében szétverte a hivatásos állomány életpályamodelljét. A juttatások, például a 2010-es kafetériakeret meghatározásakor tulajdonképpen másodrendű közszolgákká minősítették a rendőröket, a katonákat és a büntetés-végrehajtás dolgozóit. A jogszabály-módosítás megsemmisítése érdekében a Független Rendőrszakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul – jelentette ki Pongó Géza.