Káosz a vagyonkezelő nyilvántartásában?

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egy 2006-ban eladott állami termőföldet akart idén januárban bérbe adni egy magáncégnek. A közvagyont felügyelők figyelmét a földhivatal hívta fel arra, hogy amit terveznek, képtelenség, s ennek megfelelően elutasította a kérelmet.

Azt, hogy milyen állapotok uralkodnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-ben, jól mutatja az a földügylet, amelynek bonyolítása során a vagyonkezelő szakembereinek arra kellett rádöbbenniük, hogy az állam által bérbe vagy eladni tervezett termőföldet korábban már eladták. Az üggyel kapcsolatban birtokunkba került dokumentumok szerint a magyar állam 2006. november 29-én értékesítette a tulajdonát képező 64 ezer négyzetméteres törteli területet egy helybéli lakosnak. Az adásvétel tényét a Ceglédi Körzeti Földhivatal még abban az évben fel is jegyezte a tulajdoni lapra. Ezt követően, valamivel több mint három évvel később, vagyis tavaly december 29-én az MNV Zrt. azzal a kéréssel fordult a ceglédi földhivatalhoz, hogy a területre jegyezze be a szervezet vagyonkezelői jogát. Vagyis az MNV Zrt. jelenlegi nyilvántartása azt mutathatta, hogy a szóban forgó területek továbbra is az állam tulajdonában vannak, csak a földhivatal még nem regisztrálta ezt. A földhivatal a bejegyzési kérelmet elutasította, hiszen a területre már nem volt bejegyezve az állam javára tulajdoni jog.
Az ügyről beszámoló Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára arról számolt be, hogy információi szerint a vagyoni jog iránti bejegyzési kérelmet azért küldte meg az MNV Zrt. a földhivatalnak, mert a közvagyont kezelni hivatott szervezet azt tervezte, hogy ismét bérbe adja azt. Hozzátette: szerencsére a ceglédi földhivatal, okulva az immár közismert sukorói földcsere során elkövetett hibákból, ezúttal körültekintően járt el.

Visszajár a pénz. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium elismerte, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) munkatársai 35,6 millió forintos visszafizetési kötelezettséget állapítottak meg a bábolnai Petkó-Szandtner Tibor Lovas Szakiskola és Kollégiumnál lefolytatott vizsgálat nyomán. Tájékoztatásuk szerint jogszabályi felhatalmazás hiányában nincs lehetőség méltányosság gyakorlására, sem egyedi, kivételes elbírálásra, sem a visszafizetési kötelezettség törlésére – közölték lapunk megkeresésére. A Horváth Klára szocialista országgyűlési képviselő, egyben a város polgármestere vezette alapítvány által fenntartott iskola mindössze annyi kedvezményt kapott, hogy az összeget részletekben fizetheti vissza. A szóban forgó alapítvány egy másik, 9,6 millió forintos kifizetése miatt immár az ügyészség is vizsgálódik. A város önkormányzatának egyik földügye miatt pedig a Központi Nyomozó Ügyészség indított nyomozást Horváth Klára ellen.