Most, hogy kiderült, nem épülhet vigalmi negyed a Velencei-tó melletti Sukoró község közelében, valami pihent agyú ember kitalálta, építsék fel az egészet a közeli Székesfehérvárott. Ha azt vesszük, hogy annak idején ez a helység volt a magyar királyok koronázóvárosa, nehezen találunk kapcsolódást a két funkció között. (Ilyen erővel tervezhették volna Pannonhalmára vagy a tihanyi apátság mellé is az objektumot.) Az esemény kapcsán rövid riport is készült a televízióban, többek között megkérdeztek egy helyi nyugdíjast, mi a véleménye az egészről – nem írom ide, mit mondott. De maga a polgármester is képtelenségnek tartotta az egészet.
Mellesleg adódik a kérdés: szükségünk van-e egyáltalán bármiféle tivornyázóközpontra ebben a bánatos országban? Van itt éppen elég nagy kupleráj. Illetékes helyen valami olyasmivel magyarázták az ötletet, hogy megvalósulása esetén rengeteg új állás jön létre, munkájuk lesz a rászorulóknak, hírnevet kap a város. A most munkanélküli Béla bácsi lesz a főportás, Marika meg a mixernő. A környék kemény magjából vasalt kidobólegényeket képeznek, nyelveket fog tanulni az egész környék, csuda jó lesz minden.
Természetesen külföldi kézben lesz minden, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Csak hinni lehet, hogy a hatalomra kerülő új kormány nemes egyszerűséggel elzavarja majd az ország körül legyeskedő ügyeskedőket, mintegy jelezve: ez már nem a Gyurcsány–Bajnai-korszak.
Elkepesztő siker, állótapsos ünneplés a Hamupipőke bemutatóján