Távolról sem látja olyan fényesnek a tavalyi és az idei államháztartási folyamatokat a Költségvetési Tanács, mint ahogy azt a Pénzügyminisztérium teszi. A testület tegnap kiadott jelentésében több költségvetési manőverezésre hívta fel a figyelmet, s a trükközés ellen törvénymódosításokra tett javaslatot. A mérlegek mesterséges szépítése ellen egy olyan testületet is létrehoztak, amely ezentúl a költségvetési elszámolási szabályok betartását felügyeli. Ez utóbbi grémiumban a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék által felkért szakértők dolgoznak Hüttl Antónia közgazdász vezetésével. A költségvetés és az állami vállalatok gazdálkodásának átláthatóságát újra sürgető Kopits György úgy fogalmazott: több intézkedés, amely segítségével sikerült megvalósítani a tavalyi államháztartási hiánycélt, negatívan érinti az idei gazdálkodást.
*
A Költségvetési Tanács elnöke példaként a jövedékiadó- és áfabefizetések felgyorsítását, a MÁV áfa-visszatérítésének késleltetését, egyes kiadási tételek áttolását az idei évre és az állami vállalatok egyoldalú segítségét említette. Ez utóbbival kapcsolatban a tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a nyereséget termelő állami cégek befizetéseikkel javították a költségvetés egyenlegét, addig a veszteséges állami cégek eredménye már nem szerepelt a kiadások között. Azért, hogy a jövőben erre az egyoldalú elszámolásra ne legyen lehetőség, a tanács törvénymódosítást javasolt. A veszteséges állami vállalatok által felhalmozott adóssággal kapcsolatban Kopits leszögezte: az adósságok elszámolása politikai döntés, ám az adófizetőknek joguk van megismerni e cégek gazdálkodásának eredményét, hiszen azok közpénzből működnek. Az adóbevételek felpörgetése miatt a tanács a legtöbb kockázatot a befizetések terén látja, ám mint Kopits mondta, egyes kiadási tételek is veszélyeztetik az idei célokat.
A testületnek emellett szemet szúrt, hogy december utolsó napjaiban a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek húszmilliárd forint értékben fizetett be osztalékelőleget az államkasszába. Mint Kopits emlékeztetett: ilyen lépést a 2010. január 1-jétől életbe lépett elszámolási szabályok már nem engednek meg, vagyis az osztalék idő előtti elvonásával többé nem lehet szépíteni a mérleget.
A Költségvetési Tanácsnak az sem nyerte el a tetszését, hogy a PM tavaly óta nem ad ki előrejelzést a havi folyamatokra. A testület tegnap arra tett javaslatot, hogy a kormány tegye közzé a költségvetési bevételek és kiadások éven belül várható alakulását, mert így átláthatóbbá válik a büdzsé, s a főbb tételekre vonatkozóan rendelkezésre állhat egy összehasonlítási alap.
A tanács szerint az idei büdzsében még mindig túl sok az olyan kiadási tétel, ahol törvénymódosítás nélkül költekezhet túl az állam. Ilyen területnek számít az állami támogatások rendszere, a beruházásösztönzés és az úthálózat fejlesztése. A kontroll nélküli költekezés ellen a testület egy új döntési mechanizmus bevezetését kérte, amely meg tudja akadályozni az államháztartás helyzetének romlását. Az új javaslatok között szerepel a költségvetés egyenlegének meghatározása a következő két évre. Erre a tanács szerint azért van szükség, hogy feketén-fehéren kiderüljön, mekkora mozgástere lesz a költségvetési politikának 2011– 2012-ben.
A költségvetési trükkök korszakát egyszer és mindenkorra le kell zárni – jelentette ki Domokos László tegnapi sajtótájékoztatóján. A Fidesz politikusa emlékeztetett: az első negyedév végére már összejön az éves költségvetési hiány háromnegyede, és ha a kormány továbbra is úgy cselekszik, mint eddig, akkor az idei négyszázalékos hiány a GDP tíz százalékára is nőhet az év végére.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a múlt hónapban kért fel 29 közgazdászt, hogy mondjanak véleményt az idei büdzséről. A szakemberek jelentése szerint a költségvetésben húszféle trükk van, így az államháztartás valós hiánya akár 1122 milliárd forinttal magasabb lehet a törvényben rögzített mértéknél.
