Oszkó Péter védi a palotaügyletet

Kiállt a postapalota botrányos, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által is bírált eladása mellett Oszkó Péter. A pénzügyminiszter szerint az állami vállalat racionális alapon, a korrupció árnyéka nélkül vált meg az ingatlantól, amit a kormány nem akar visszavásárolni, mert az már „kétes kimenetelű ingatlanügynek” tűnhetne.

Bákonyi Ádám
2010. 01. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A racionalitás szempontjai alapján írta ki a Magyar Posta vezérigazgatója a postapalota értékesítésének nyilvános pályázatát – áll Oszkó Péter levelében, amelyben Nagy Gábor Tamás kérdéseire válaszolt. A fideszes képviselő azt tudakolta, hogy az ÁSZ-jelentés alapján terveznek-e vizsgálatot, illetve ezek után felvetődött-e, hogy az ingatlant az eladási árnak megfelelő összegért visszavásárolják. Emlékezetes, a budai Krisztina körúton található, több mint 5500 négyzetméteres telket és a csaknem 19 ezer négyzetméter hasznos alapterületű patinás épületet 4,2 milliárd forintért adták el, noha szakértők tízmilliárd forintra becsülték az ingatlant.
A tizennégy pályázó közül a Wallis-csoporthoz tartozó WPR Primus Ingatlanfejlesztő Kft. lett a nyerő. (2000–2005 között a Wallis Zrt. vezérigazgatója Bajnai Gordon volt.) Az értékesítést költségcsökkentéssel indokolták, ennek ellenére a posta havi négyszázezer euróért, azaz mintegy százmillió forintért bérel új székházat a Gateway Business Centerben. A szerződés legalább tíz évre szól, így a társaság 12 milliárd forintot ad ki bérleti díjra. A pénzügyminiszter szerint tehát racionális döntés született, sőt állította, hogy a 4,2 milliárdos bevétel meghaladta a becsült piaci forgalmi értéket. Oszkó az ÁSZ jelentésére hivatkozva hangsúlyozta: az ingatlan eladása körül nem tapasztaltak jogszerűtlenséget, szabálytalanság, korrupció gyanúja nem vetődött fel. A miniszter egyértelművé tette, hogy az állam nem kíván élni visszavásárlási jogával, mert az „kétes kimenetelű ingatlanügynek” tűnhetne, hiszen egyetlen állami szervezet elhelyezéséhez sincs szükség újabb épületre.
Az ÁSZ szeptemberi jelentése azonban azt állapította meg, hogy a postaszékház ingatlanértékesítési bevétele 23 százalékkal, azaz másfél-két milliárd forinttal elmaradt a tervezettől. A szervezet szerint bár a kormányzat részéről gazdasági hatékonysággal indokolták a székház eladását, illetve a Magyar Posta költözését, ehhez kapcsolódóan azonban nem készítettek számításokat, amelyek alátámaszthatták volna ezt az érvelést. A társaság eredményessége szempontjából a legkisebb költséggel járó megoldás az lett volna, ha a posta központi irányítása marad az eredeti helyén – állapította meg a számvevőszék, arra kérve a pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassa ki a Magyar Posta és a MÁV székházaival kapcsolatos döntéseket, és kezdeményezze a szerződések felülvizsgálatát.

A MÁV is „racionális”. Költséghatékonyság címen Andrássy úti székházának eladásáról döntött a MÁV is, és bár az ingatlan egyelőre nem kelt el, a cég már be is költözött az első osztályú Parkway irodaházba. Az ügy kísértetiesen hasonlít a posta esetére, hiszen a vasúttársaság saját székházát négy-öt milliárdért akarja eladni, míg az új székház bérlése éves szinten 1,2 milliárd forintba kerül. Az ügylet miatt a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete hűtlen kezelés elkövetésének vagy kísérletének gyanúja miatt büntetőeljárás lefolytatását kérte.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.