Nettó hárommilliárd forint értékű közbeszerzési eljárást írt ki december 28-án fénymásolók beszerzésére és üzemeltetésére a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF). A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó intézmények részére olyan szállítási keretmegállapodást kötne a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) alá tartozó szervezet, amely négy évre biztosítaná az állami és önkormányzati szervek részére új fénymásolók beszerzését, illetve régebbiek karbantartását, javítását és cseréjét. A KSZF legfeljebb 26 céggel szerződne három, úgynevezett ellátási csomag biztosítására. Mivel a „legkisebb” csomaghoz is legalább nettó 200 milliós tavalyi forgalmat írt elő a pályázat (a legértékesebbhez pedig minimum egymilliárdot), ezért feltételezhető, hogy csak a piac legjelentősebb, már „megszokott” szereplői pályáznak majd. Ezt a vélekedést erősítheti az a kiírási feltétel is, mely szerint alkalmatlan az a jelentkező, amelyik az általa működtetett szolgáltatási és szervizpont révén nem képes Budapesten egy időben három helyen 4 órán belül és vidéken egy időben három helyen 6 órán belül hibaelhárítás végett megjelenni.
*
Miután a kormányzati kommunikáció ma is a takarékos – és egyre inkább az elektronikus – közigazgatás megvalósításától hangos, szerettük volna megtudni, mennyi közpénzt költöttek az elmúlt évek balliberális kormányai a papíralapú közigazgatásra. Imre János, a KSZF főigazgatója megkeresésünkre közölte, annak ellenére, hogy 1997 óta léteznek keretszerződések, majd 2004-től keretmegállapodások a fénymásolók beszerzésére, üzemeltetésére és karbantartására, ők maguk sem tudják, hogy a csaknem ezer állami és önkormányzati intézmény pontosan hány fénymásoló berendezést üzemeltet, mivel a vonatkozó kormányrendelet feléjük sem szabályozza ennek az adatközlését. Mivel feltételeztük, hogy az ezermilliárdokat felemésztő államigazgatás rendszerében valahol mégiscsak létezik egy filléres tárgyi eszköz vagy leltárösszesítő, megkerestük a Kormányszóvivői Irodát is kérdéseinkkel. Azonban ott is azt közölték, hogy semmilyen nyilvántartásuk nincs a közigazgatásban működő fénymásolókról. Vajon mi alapján és mit is fognak így üzemeltetni a leendő nyertesek?
Imre Jánostól annyit megtudtunk, hogy 2008-ban, illetve 2009-ben csaknem másfél milliárdot fizettek ki fénymásolással kapcsolatos szolgáltatásokra a közigazgatásban, bár ez az adat nem tartalmazza az elengedhetetlen papírköltséget. Emlékezhetünk rá, a Magyar Nemzet október 16-án számolt be arról, hogy a szocialista kötődésű, offshore hátterű Ápisz-BudaPiért (ÁBP) nyerte meg a legutóbbi állami papírtendert nettó 3,5 milliárd forint értékben (2004-ben és 2006-ban is az ÁBP nyert, több mint 10 milliárdot kasszírozva – a szerk.). A piaci árnál esetenként harminc-ötven százalékkal – többek között fénymásolópapírt is – drágábban szállító cég környezetében felbukkant Antalóczi Zoltán, az Altus Zrt. felügyelőbizottsági tagja és Szabó Pál, a Gyurcsány-kormány korábbi minisztere is. A Kormányszóvivői Iroda akkor azt közölte, szerintük a nyertes cég árai nem magasak, pedig úgy tudjuk, ezzel szinte egy időben az ÁBP bruttó 620 forintért kínálta egyéves árgaranciával ugyanazt a fénymásolópapírt a MÁV-nak, amit a KSZF-en keresztül 870 forintért értékesít a közintézményeknek. Naivitás lenne azonban azt feltételezni, hogy az ÁBP az állami papír- és irodapiac egyetlen eszkimója, hiszen itt sok a fóka. Az egyik legnagyobb éppen a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat, amely alig néhány napja tette közzé azon döntését, amely szerint több mint 60 milliót költ fénymásolópapír-beszerzésre az előttünk álló két évben. A fővárosi önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárásban még december 16-án született, de csak január 5-én közzétett döntés szerint – a piacvezető PBS Hungária Kft.-t megelőzve – az az I-Com Kft. szállíthat fénymásolópapírt, amely a Magyar Nemzet értesülése szerint évek óta üzleti kapcsolatban áll a szabad demokrata vezetésű önkormányzattal, az állami szektorban pedig évek óta az Országgyűlés Hivatalának rendszeres beszállítója. De a cég internetes oldalának tanúsága szerint olyan cégektől is százmilliós megbízásokat kaptak, amelynek egyes vezetői éppen előzetes letartóztatásban vannak, ilyen a BKV és Budapest Airport Zrt.
A KSZF főigazgatója lapunknak elmondta, azért alkalmazták a fénymásolótender esetében a tárgyalásos eljárási formát, mert a hazai jogszabályi előírások nem teszik lehetővé a versenyre kényszerítő, nyílt eljárás alkalmazását keretmegállapodások esetében. Imre János közölte, a teljes körű átláthatóság és a verseny biztosítása érdekében az ajánlattételi szakaszban írásban kérik be az ajánlatokat, és minél inkább követik a nyílt eljárás szabályait. Az ellátási csomagok alkalmazásával is azt akarja elérni a KSZF, hogy ne fordulhasson elő az, hogy egyes ajánlattevői csoportosulások „kiversenyeztessék” a megalapozott ajánlatot benyújtó piaci szereplőket, ellehetetlenítve ezzel a tényleges versenyhelyzetet.
A lakossági megszorításokat levezénylő, de takarékos közigazgatást hirdető Bajnai-kabinet legutóbbi horribilis beszerzéséről is a Magyar Nemzet számolt be elsőként: néhány nappal a karácsonyi ünnepek előtt hirdettek eredményt azon a 2,5 milliárd forint keretöszszegű tenderen, amelyet nemzetközi utazásszervezési szolgáltatások biztosítására írt ki a KSZF. Az elmúlt héten pedig nyilvánosságra kerültek a tárcáknál dolgozó közszolgák béren kívüli juttatásainak összege: lapunk összeállítása szerint egy minisztériumi dolgozó 2010-ben 638 ezer forint kafetériakerettel rendelkezhet, miközben egy magyar munkavállaló tavaly átlagosan 200 ezer forintot kapott.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
