Önök szerint környezetvédelmi szempontból miért elfogadhatatlan a tubesi helyszín?
– A Tubes-tető a Natura 2000 hálózatába tartozó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési, illetve különleges madárvédelmi terület része. Ezekből emelték ki a radar tervezett helyszínéül szolgáló, jelenleg is a Honvédelmi Minisztérium (HM) kezelésében levő ingatlant: ez így megszakítja az említett területek egységét, sértve a Natura 2000 hálózat területi integritását. Mivel hazánk nem tartja be a Natura 2000-es területekre vonatkozó uniós előírásokat, így ez akár milliárdos bírságot is vonhat maga után. A lokátor számára kiszemelt ingatlan ugyanúgy fajgazdag, mint a körülötte lévő területek, s itt is élnek védett fajok, például a kisapolló lepke vagy a fűrészlábú szöcske, illetve különböző orchideák. Az objektum megjósolhatatlan élettani hatású lehet a környezetre, a növényekre, az állatokra és – nem utolsósorban – az emberekre is.
– A civilek elsősorban mégis azt hangsúlyozzák, hogy a lokátor helyszíne alatt húzódik a Pécs lakosságát is ellátó tettyei vízbázis. Ennek kapcsán mitől tartanak?
– A Pécsi építési szabályzat szerint ez védett vízbázis, tehát csak zárt szennyvízelvezetést lehet itt alkalmazni, a vízügyi szakhatóság szerint viszont ez itt nem lehetséges: mecseki karsztba ugyanis nem lehet öt kilométer hosszú szennyvízvezetéket építeni. A fedőréteg nélküli karsztos talajon keresztül bármilyen szennyezés eljuthat a vízbázisig, ráadásul a tervek szerint a lokátor üzembiztos működéséhez szükséges áramellátást olyan áramfejlesztővel biztosítanák, amelynek működtetéséhez rengeteg gázolajra van szükség. Ha ez elfolyik, akkor azonnal tönkreteszi az ivóvizünket. Nem véletlenül tett a város feljelentést a közelmúltban miután olajszenynyezés nyomai voltak a hegyre vezető úton. Azt pedig videofelvételek bizonyítják, hogy az itt érvényben lévő 3,5 tonnás súlykorlátozás ellenére honvédségi járművek mentek fel a tetőre.
– A lakosság számára is veszélyt jelenhet a lokátor?
– Szerintünk igen. A radarállomás ugyanis elsődleges katonai célpont, amely pár száz méterre lenne a legközelebbi házaktól. A NATO-val folytatott levélváltásunkból kiderült, hogy a szervezet nem erőlteti a létesítmény Tubesen történő elhelyezését, a helyszín kiválasztását az ország belügyének tekintik. A HM megbízásából évekkel ezelőtt felállt úgynevezett Láng-bizottság (Láng István professzor vezette szakértői testület – a szerk.) pedig demográfiai, környezetvédelmi és geológiai szempontok miatt is eleve alkalmatlannak ítélte meg a tubesi helyszínt. A sugárzó lokátor nemcsak a HM meglévő ingatlanán fejtené ki a természetkárosító hatását, hanem a teljes hatósugár körzetében, ezzel leginkább a környék élőlényeit és a Pécsett élőket veszélyeztetné.
– A HM szakértői cáfolják, hogy a lokátor sugárzása bármilyen kárt okozhat a környéken élők szervezetében. Milyen káros sugárzást fejthet ki a radar önök szerint?
– Az MTA főmunkatársa, Kellényi Loránd professzor készített szakvéleményt erről. Szerinte az elektromágneses terek vizsgálatában alapelv, hogy ha nem ismert az adott rendszer biológiai hatásmechanizmusa, akkor maximális óvatossággal engedhető csak meg a vélelmezetten káros hatású sugárzó objektum létesítése. Tudni kell, hogy az e tárgykörben folyó munkák szerint az egészségügyi sugárzási határértékeket nagyságrendekkel kisebb értékekre kellene leszállítani, mert egy megvalósított műszaki rendszer módosítása, megszüntetése utólagosan nehezen képzelhető el. A radarokkal kapcsolatos kutatási anyagok és eredmények nagy része ma is titkos, s ezért a hivatalos álláspont nehezen hihető.
– Milyen következményekkel számolnak még, ha megépül a lokátor a Tubesen?
– Az építkezés ellentétes Pécs gazdasági érdekeivel is, hiszen a város Pólus-programjában a környezetipar, a kulturális ipar és az egészségipar területének fejlesztését tűzte ki. A természetet azonban nem lehet megvédeni annak roncsolásával. A beruházás az egészségügyiparral is ellentétes, mert egészségügyi centrumok – például a pécsi szívklinika – nem működtethetők radar hatása alatt. A 2010-es Európa kulturális fővárosa program a kulturális ipar megalapozója lenne, de szerintünk több ezer környezettudatos gondolkodó elrémülne a helyszínre látogatástól a lokátor miatt. Arról nem is beszélve, hogy a hegyen található, egykoron közadakozásból épült János-kilátó a pécsiek egyik kedvelt kirándulóhelye.
– Milyen további lépéseket terveznek a beruházás megakadályozására?
– Egyelőre nem tervezünk újabb demonstrációkat, ugyanakkor a Fővárosi Bíróság ítélete – amely jóváhagyta a lokátor építési engedélyét – ellen a Legfelsőbb Bírósághoz fordulunk felülvizsgálatért, és soron kívüli eljárás keretében kérjük az építési engedély végrehajtásának felfüggesztését is. Emellett a pécsiek rendszeresen sétálnak a hegyen, figyelve mozgást a csúcson, és a riadóláncunk is készenlétben van. Mindenesetre, a HM kiviteli tervekkel még nem rendelkezik, ezek elkészülte is hónapokig tartana. Az építkezés legnagyobb akadálya: a Tubesre vezető földút természetvédelmi területek része, az építkezéshez viszont használható, a tárca elképzelései szerint betonelemekkel lerakott utat kellene létesíteni, amihez azonban várhatóan egyetlen szakhatóság sem adja a hozzájárulását, ahogyan a pécsi önkormányzat sem. Mindezeket figyelembe véve úgy vélem, hogy a HM csak jogellenesen építhetné fel a radart, így a beruházást nem lehet majd megvalósítani.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
