A Kölnben székelő kiadó olyan jó nevű újságokkal képviselteti magát a piacon, mint a Frankfurter Rundschau, a Berliner Zeitung, a Mitteldeutsche Zeitung és a Kölner Stadt-Anzeiger. „A visszaesés drámai” – hangoztatta a DuMont–Schauberg (MDS) médiacsoport társtulajdonosa arra figyelmeztetve, hogy amennyiben nem kerül sor megfelelő ellenintézkedésekre, akkor 15–20 év múlva a nyugati világban már nem lesznek napilapok. Külföldi példákkal szolgált a politikusoknak. Nagy-Britanniában például eltörölték a lapokra kiszabott többlet értékadót, Franciaországban az állam százmillió euróval támogatja a fiataloknak nyújtott ingyenes előfizetést. Alfred Neven DuMont nem tartja kizártnak, hogy a politikusok tétlensége nem a véletlen műve. Újságok nélkül ugyanis az elit szabad kezet kapna elképzelései megvalósításához. „Követeljük, hogy a politika kidolgozott programmal álljon elő” – hangoztatta DuMont.
A válság jelei a mindeddig megingathatatlannak tűnő kiadókat is érzékenyen érinti. Az Axel Springer forgalma tavaly 5,4 százalékkal csökkent. „A mélypontot még nem értük el” – hangoztatta takarékosságra intve Mathias Döpfner, a vállalat vezetője. A Springer-flotta zászlóshajójának számító Bild-Zeitung például az újság öt regionális szerkesztőségének bezárására készül. A hatvan esztendeje megjelenő Süddeutsche Zeitung első alkalommal veszteséges, és a lap munkatársait elbocsátások fenyegetik. Az eladott példányok száma 442 ezerről 430 ezerre csökkent, de ennél nagyobb gond a hirdetések elmaradása. A forgalmazásból adódó bevétel első alkalommal haladja meg a reklámhasznot.
A kényes helyzetre sok helyen elhibázott intézkedésekkel reagálnak. „Aki a válságra a színvonal csökkentésével akar válaszolni, az rossz úton jár. Aki újságíróinak intelligenciájával takarékoskodik, az önmaga alatt fűrészeli el a fát” – figyelmeztetett a Springer vezére, Mathias Döpfner.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
