Sokat bírságolt a GVH

Több bírságot szabott ki a versenyhivatal az idén, mint egy évvel korábban. Leggyakrabban a mobiltelefon- és internetszolgáltatók, a táplálékkiegészítők gyártói, valamint az áruházláncok tévesztették meg a fogyasztókat. Csak kartellezés miatt több mint ötmilliárd forintot fizettek a cégek.

Hírösszefoglaló
2010. 01. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csökkent a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által indított versenyfelügyeleti eljárások száma az előző évekhez képest, de a bírságok összege jelentősen megemelkedett. Az idén 142 döntés született, a határozatok 47 esetben állapították meg a versenytörvény megsértését. A hivatal összesen 5,832 milliárd forintnyi bírságot szabott ki. Ez az öszszeg jóval magasabb a tavalyi esztendő azonos időszakában összesen kirótt 716 millió forintnál, aminek oka elsősorban a jelentős bírsággal járó kartellügyek számának növekedésében, valamint a fogyasztók megtévesztése miatt kirótt bírságok szaporodásában keresendő.
A GVH 2009-ben közel 1500 panaszt vagy bejelentést kapott, s a fogyasztók megtévesztése miatt indított eljárásokkal foglalkozott a legtöbbet. Nem meglepő, hogy 41 határozatban összesen 827,8 millió forint bírságot szabott ki. Vannak olyan ágazatok, ahol évről évre ismétlődnek a jogsértések. A távközlési területen a mobilinternetet szolgáltató telefontársaságokat például több alkalommal is eljárás alá vonta a hivatal, mert ügyfeleiknek korlátlan hozzáférést ígértek, ám az adatforgalmat még normális használat mellett is korlátozták. Az egészséges életmódra való törekvést is rendszeresen kihasználták a cégek, több gyártó is úgy hirdette termékét, hogy azoknak megalapozatlanul gyógyhatást vagy egészségmegőrző hatást tulajdonított. A nagyméretű kiskereskedelmi láncok hirdetési újságjaiban szereplő termékismertetők pedig több alkalommal is megtévesztették a fogyasztókat.
A legnagyobb visszhangot általában a GVH kartellügyekben hozott döntései váltják ki. Ilyen ügyekben az idén 29 vizsgálat indult. Bírságot hat esetben szabott ki a hivatal, ezek összege meghaladta az ötmilliárd forintot. Még az év elején kapott csaknem hárommilliárd forint bírságot több útépítő vállalkozás, mert a Heves megyei megrendelések elnyerése érdekében tiltott versenykorlátozó megállapodást kötöttek. Szeptember végén pedig hét magyar bankra és két nemzetközi bankkártya társaságra szabott ki 1,9 milliárd forint bírságot a GVH, mert a Visa és a Mastercard bankkártyákra azonos mértékű bankközi jutalékot állapítottak meg. Kartellezésért kapott 76,6 millió forint bírságot 16 sütőipari vállalkozás, valamint a Magyar Pékszövetség is.
– Az egyre növekvő bírságok ellenére a gazdasági élet szereplői nem mondanak le a tiltott versenykorlátozó megállapodások megkötéséről. Ezt jelzi, hogy jelenleg is több kartellvizsgálat folyik – áll a GVH közleményében.
Erőfölénnyel való visszaélés megállapítására és bírság kiszabására idén nem került sor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lettek volna ilyen ügyek a GVH előtt. A legnagyobb horderejű esetek azonban nem bírsággal, hanem kötelezettségvállalással zárultak, mivel a versenyhatóság megítélése szerint ezzel a módszerrel jobban jártak a fogyasztók, mint a központi költségvetésbe befolyó bírsággal. A GVH fellépésének köszönhetően a Raiffeisen Bank például vállalta, hogy kártalanítja azon ügyfeleit, akik egyoldalú szerződésmódosítás miatt a korábbinál magasabb öszszegért fizethették vissza fennálló tartozásaikat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.