Veszélyes bűnözők szabadon?

Felülbírálta az Európai Törvényszék a Bundestag egyik jogszabályát, melynek értelmében visszamenőlegesen is meghoszszabbítható egy-egy bűnözőre kiszabott büntetési tétel. A németek aggódnak, hogy az úgynevezett biztonsági őrizet megszüntetése miatt veszélyes bűnözők kerülhetnek szabadlábra.

(Köln)

Az emberi szabadságjogokkal foglalkozó Európai Törvényszék a német igazságszolgáltatással ellentétes ítéletet hozott, s ez a köztársaság közbiztonságát fenyegeti. A strasbourgi bírák döntése ugyanis hetven közveszélyes bűnöző előtt nyithatja meg a fegyházak kapuit.
A vitatható ítélet a német törvényhozás azon lehetőségét bírálja felül, hogy a rabot a rá kiszabott börtönbüntetés letöltése után – bizonyos feltételek mellett – továbbra is fogva lehet tartani. A berlini kormány most arra kényszerül, hogy felülvizsgálja az úgynevezett biztonsági őrizetre vonatkozó paragrafust, amely 1933 óta alkotórésze a törvénykönyvnek.
A törvény lényege: amennyiben a bíróság a vádlottra kiszabott szabadságvesztésen túlmenően úgy látja, hogy az elítélt veszélyességéről alkotott vélemény negatív képet mutat, s ezért továbbra is fenyegeti a társadalmat, akkor alkalmazható a biztonsági őrizet. Ez elméletileg a közveszélyes bűnöző örökös elzárását is eredményezheti. A parlament kezdetben tíz évben szabta meg ennek időhatárát, majd a lakosság védelmének érdekében eltörölte e limitet.
E kettősség miatt benyújtott kereset adott lehetőséget az Európai Törvényszéknek arra, hogy kitűzze egy figyelemre méltó ügy tárgyalását. A felperes, a most ötvenkét éves Reinhard M. tizenöt éves fejjel kezdte meg bűnözői pályafutását és került sorozatosan börtönbe, legutóbb egy asszony ellen elkövetett gyilkossági kísérlet miatt. A tartományi bíróság ötévi szabadságvesztésre ítélte, és tekintettel a tettes brutalitására, azaz a tárgyaláson róla alkotott karakterképre, azonnal elrendelte a biztonsági őrizetet is – akkor még tíz esztendőre. Időközben azonban a Bundestag megváltoztatta a törvényt, Reinhard M. pedig ennek megfelelően nem szabadult. Ez az ellentmondás nyújtott lehetőséget a védőügyvédnek arra, hogy az Európai Törvényszékhez forduljon. Bernhard Schroer szerint ügyfelével szemben megszegték a jogállam alapelvét. „Az évekkel ezelőtt hozott ítéletet nem lehet életfogytiglani elzárásra változtatni, csak úgy a kiskapun keresztül” – hangoztatta az emberi jogi konvenció 7. paragrafusára hivatkozva, mely szerint visszahatóan tilos a büntetés meghosszabbítása.
A strasbourgi talárosok a „Reinhard M. Németország ellen” ügyben a felperesnek adtak igazat, mert az utólagosan kiterjesztett biztonsági őrizet ellentmond a szabadság alapjogának. Egyben ötvenezer eurós fájdalomdíj kifizetésére kötelezték a köztársaságot. Berlin fellebbezett.
Az ítélet széles körben váltott ki nyugtalanságot Németországban, ahol hetven közveszélyes bűnöző – köztük több gyilkos, szexuális bűncselekmény elkövetője – kérvényezheti hasonló eredménnyel végződő eljárás megindítását. A kormány igyekszik gyorsan reagálni. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügy-miniszter utalt arra, hogy az Európai Törvényszék nem kérdőjelezte meg alapvetően a biztonsági őrizet jogosságát. Ígéretet tett ugyanakkor egy új, egyszerűbb törvénytervezet kidolgozására, amely mindenben megfelel a jogállam előfeltételeinek, de védelmet biztosít a társadalomnak is a viszszaeső közveszélyes bűnözőkkel szemben.