Nagy valószínűséggel legalább négy évet tévedett Dionysius Exiguus római apát, amikor a rendelkezésére álló feljegyzések, írásos emlékek alapján 525-ben kiszámolta Jézus születésének pontos dátumát. A tévedés abból ered, hogy a Galileában vagy Júdeában világra jövő Krisztus még Nagy Heródes alatt született, aki a források szerint négy évvel korábban halt meg, mint a VI. század elején kiszámított időpont. Ennek értelmében, jövőre tulajdonképpen 2014-et kellene írnunk, s így az ezredforduló is korábban történt. A második évezrednek jelenlegi ismereteink szerint valamikor 1993 és 1996 között kellett volna elkezdődnie.
A jelenleg leginkább használt, az ókori római Iulius Caesar felkérésére készült, majd XIII. Gergely pápa által 1582-ben pontosított naptár a korábbi és sok kultúra holdnaptárával ellentétben a nap mozgását veszi alapul. A 365 napból, négyévenként pedig egy szökőnappal is megtoldott rendszer azonban így is 128 évente egy napot késik és egy idő után kiigazításra szorul. XIII. Gergely pápa Caesarhoz hasonlóan ezért 1582-ben úgy határozott, hogy október 4-ét 15-e követte, amivel a naptár összhangba került a csillagászati évvel.
A Gergely-naptár változtatásait egyes országok csak jóval később vették át. Ezért fordulhatott az elő, hogy például Oroszországban – amely csak 1918-ban vezette be a kiigazított időszámítást – egyes történelmi események a helyi naptár szerint 11 nappal korábban történtek. Sőt ez okozza azt is, hogy a pravoszláv egyház – amely mind a mai napig nem vette át ezt az eltérést – január 6-án üli a karácsonyt.
A római eredetű, a Caesar által felkért alexandriai csillagász, Szószigenész alkotta naptár mellett azonban minden kultúrkör kijelölte a saját időszámítását és évkezdetét. A világ több táján így nem 2009-et írtak az idén. Az iszlám világban jelenleg a 1431. évben járnak, a zsidóknál nemrég kezdődött el az 5770. év, míg a dalai láma által kiadott hivatalos naptár szerint január elsején megkezdődik a 2137. esztendő. A mozlimok Mohamed próféta 622-ben Mekkából Medinába történő menekülésétől (hidzsra) számítják időszámításuk, a zsidók a világ Krisztus előtti 3761. évi keletkezésétől, a tibeti buddhisták pedig Nyatri Tsenpo királyuk Krisztus előtti 127. évi trónra lépésétől mérik az esztendőket.
A saját időszámításuknak konkrét kezdődátumot meghatározó kultúrák mellett azonban vannak olyan naptárak és időszámítások, amelyek ciklikus körforgásban jelölik az időt, konkrét kezdőpont meghatározása nélkül. Ilyen mind a kínai, mind a hindu rendszer. A kínaiak ennek megfelelően az időpontokat a mindenkori császár aktuális uralkodási időszakának kezdetéhez viszonyítva adták meg. Indiában pedig egy tízezer éves intervallumot osztanak fel négy részre, négy-három-kettő és egy évezredes ciklusra. Felfogásuk szerint az utolsó ezer év után – néhány kiválasztottól eltekintve – kihal az emberiség, hogy aztán újjászülethessen.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
