Rakétavédelmi fejlemények. Kudarcot vallott annak a nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszernek a vasárnapi csendes-óceáni próbája, amelyhez hasonlót kívánt a Bush-kormányzat Csehországba és Lengyelországba telepíteni. Az interkontinentális ballisztikus rakéták megsemmisítésére szánt, bonyolult komplexum végül az Obama-kabinet döntése nyomán nem kerül Közép-Európába, azt kisebb hatótávolságú, részben szárazföldre, részben hajóra telepített eszközökkel váltják ki. A rendszer az amerikai keleti parton ugyanakkor néhány éve már szolgálatban áll, néhány tucat GBI elfogórakétával Alaszkában és Kaliforniában. Közben a New York Times azt írta, hogy Washington az elmúlt hónapokban megerősítette a Perzsa-öböl térségében állomásoztatott, Irán támadó rakétái elleni védelmét. Négy országba – Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar, Bahrein – fejlesztett Patriot rakéták kerültek, az öbölben pedig állandóan őrjáratoznak rakétavédelmi rendszerekkel felszerelt hadihajók. Szintén idevágó hír, hogy a Fehér Ház – Barack Obama és Dmitrij Medvegyev elnök telefonbeszélgetését követően – ismét megerősítette: közeleg a START-1 szerződés utódjának aláírása Oroszországgal. Azt nem közölték, hogy Moszkva követelésének engedve a stratégiai támadó fegyverek mellett a rakétavédelmi rendszerek is bekerülnek-e a dokumentumba. (Z. G.)
Obama igazolta a sztereotípiákat, miszerint a demokrata elnökök növelik a kiadásokat, akár a deficit nagyarányú növekedése árán is: költségvetésében ugyanis 1560 milliárd dolláros hiány szerepel, amely az amerikai nemzeti össztermék (GDP) 10,6 százaléka.
A tervezet – amelyet ezután még ízekre szedhet a törvényhozás – Obama múlt heti ígéretével összhangban több pénzt, összesen százmilliárdot adna munkahelyteremtésre. Jobban megadóztatná az évi 250 ezer dollárnál többet kereső vagyonos réteget, és a szociális rendszer kulcsfontosságú részei (például az idősek, illetve a rászorulók egészségbiztosítása, a Medicare és a Medicaid) kivételével három évre befagyasztaná a kormányzati kiadásokat. A büdzsé számaiból kiviláglik, hogy a kormányzat bizonyítaná az amerikai szavazók számára a novemberi félidős törvényhozási választások előtt: a cél a gazdaság rendbetétele. Hogy ez indokolt, arra a 2010-es pénzügyi év tervszámai világítanak rá: az 1410 ezer milliárdos, 9,9 százalékos GDP-arányos hiány elsősorban azért nőtt tovább, mert hiányzik annak a több mint hétmillió amerikainak az adója, akik munkanélkülivé váltak.
A Nobel-békedíjas Obama sem volt képes ugyanakkor a Pentagon büdzséjének csökkentésére. Robert Gates védelmi miniszter 708 milliárd dollárt kér a tárca számára, ami 44 milliárddal több, mint a jelenlegi költségvetési évben. Az iraki és afganisztáni háború 2011-ben 159,3 milliárdjába kerül az amerikai adófizetőknek – a tervek szerint. Ezt azért kell kihangsúlyozni. mert az idei büdzséhez is 33 milliárd dolláros pótköltségvetést nyújtanak be.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!