Nemrég Guido Westerwelle német külügyminiszter szállt síkra a még Németországban lévő amerikai atomfegyverek kivonása mellett, tegnap pedig a gondolat újabb fajsúlyos támogatói léptek a nyilvánosság elé. Radoslaw Sikorski lengyel és Carl Bildt svéd külügyminiszter közös véleménycikket írt az International Herald Tribune internetes kiadásába, melyben a hadászati támadófegyverekről zajló orosz–amerikai tárgyalásokon (START) felbuzdulva sürgetik a „szubstratégiai”, más néven harcászati nukleáris fegyverek leépítését Európában.
Írásuk rávilágít arra, hogy a kisebb pusztító erejű fegyverek nem esnek nemzetközi egyezmények hatálya alá, pontos számuk és elhelyezésük pedig jól őrzött titok. A hidegháború idején egy kiterjedt európai konfliktus harctereire szánták ezeket, s bár Európa még mindig szembesül biztonsági kihívásokkal, bárhogy is nézzük, ma már nincs szerepük azok megoldásában – írják a külügyminiszterek. Bildt és Sikorski sürgetik Oroszországot, hogy az Európai Unióval (EU) szomszédos területeiről, így a kalinyingrádi exklávéból és a Kola-félszigetről vonja ki harcászati atomfegyvereit, majd rombolja le azok tároló-létesítményeit. Ezek a fegyverek egy veszélyes múlt veszélyes emlékei, nem engedhetjük meg, hogy veszélyeztessék közös jövőnket – figyelmeztetnek.
Míg a semleges Svédország részéről egy cseppet sem meglepő egy ilyen felvetés, annál inkább az Lengyelországtól, mely hagyományosan nem csinált titkot abból, hogy NATO-tagságának lényegét az orosz erő ellensúlyozásában látja. Akármi is idézte elő a varsói fordulatot, nem kizárt, hogy Washingtonban nyitott fülekre talál a kezdeményezés, amely találkozhat Barack Obamának az atomfegyvermentes világról szőtt álmaival, és akár része lehet a hétfőn bejelentett katonai stratégiaváltásnak. Az amerikai elnök – aki, mint kiderült, nem lesz jelen az EU és az Egyesült Államok nyári madridi csúcstalálkozóján – a múlt héten Hillary Clinton külügyminiszterrel azt a üzente európai szövetségeseinek, hogy felülvizsgálják az amerikai nukleáris fegyverek helyzetét.
A Pentagon friss, négyévenkénti felülvizsgálati dokumentuma, melyben az Egyesült Államok lemond a „két fő hadszíntéren zajló háború” párhuzamos megvívásának képességéről, kedvező előjel lehet. A dolgozatban felhozott katonai kihívások – terrorizmus, internetes támadások, a feltörekvő Kína – kezeléséhez aligha szükségesek Európában állomásoztatott nukleáris fegyverek.
Rakéták a szövetségeseknek. Barack Obama szakított elődje konfrontatív hozzáállásával, és Iránnal kapcsolatban a tárgyalásos megoldásra helyezte a hangsúlyt. Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy Washington feladja az enyhülés politikáját, a tárgyalásos módszert, és visszatér a szankciók alkalmazásához, a kemény kéz politikájához. A The Daily Telegraph szerint ezt erősíti az a Pentagonból kiszivárogtatott információ is, mely szerint a közeljövőben Amerika Patriot légvédelmi rakétákkal látja el négy öbölbeli szövetségesét, Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, az Egyesült Arab Emírségeket és Bahreint. (S. G.)
origo.hu
Illik vagy nem illik? Tesztelje tudását kvízünkkel!
