Az új kormányban reménykednek

Alaposan ráfizethetnek a beregi gazdálkodók arra a jogi trükközésre, amelyet Szekeres Imre és négy MSZP-s képviselőtársa kezdeményezett az Országgyűlésben. Az árvízi védekezést szolgáló jogszabály február elsején hatályba lép, a végrehajtási rendelet elfogadása és a költségek viselése azonban a következő kormányra vár. A tulajdonosok eddig semmilyen segítséget sem kaptak, hogy a vegyszeres gazdálkodásról áttérjenek a környezetkímélő megoldásokra.

Viták közepette zajlik az egyeztetés az új árvízvédelmi beruházásokról a Szamos és a Kraszna mentén, valamint a Bereg falvaiban. Több helyütt lakossági gyűléseken csapnak össze az indulatok. Gergely Lajos jegyző, Szamosszeg és Szamoskér elöljárója úgy tájékoztatott: a környéken több mint kétezer embert érinthetnek a változások. Szavai szerint január első felében néhányszor tusakodás volt a kisajátítás és a gazdálkodás kilátásai miatt. Egyetlen megélhetésük a föld, ha ezt árvízi célokra elvonják, tevékenységüket korlátozzák, elvész a létalapjuk. – Én is tudnék a vizes élőhelyeken pákászni, de 150-200 évet hirtelen mégsem mehetünk vissza az időben – fogalmazott.
A Bereg önkormányzatai és lakói nagyrészt elfogadják az árvízi beruházást, bár számos kérdésük van – tudtuk meg Csaroda polgármesterétől. Király Béla elmondta: a 2001. évi tarpai gátszakadás után a környék települései kormányzati lépéseket sürgettek. Ezek megvalósítása vette most kezdetét. Nagyon remélik, hogy az új kabinet a választás után támogatni fogja elképzeléseiket. Emlékeztetett rá, hogy az Orbán-kormány hajdan hatvanmilliárd forintot fordított a Bereg falvainak újjáépítésére.
A környéken Beregi Fáklya Egyesület néven civil érdekvédő fórum jött létre. Ez Filep Attila programiroda-vezető közlése szerint a tájékoztatást és a tájékozódást szolgálja. Szorgalmazzák például: nevezzenek ki kormánybiztost a beregi beruházás koordinálására. A vízügyi tárca azonban azt válaszolta, hogy ez nem indokolt, a hat miniszterből álló tárcaközi bizottság garantálni tudja a fejlesztés összhangját.
A 2001-es árvíz után a polgármesterek kezdeményezésére a Medgyessy-kabinet 2003 novemberében úgy határozott, hogy 2007 decemberéig megépítik a cigánd-tiszakarádi, a Szamos–Kraszna közi, a nagykunsági, a hanyi-tiszasülyi, a tiszaroffi, valamint részben a nagykörüi tározót. Ezek közül a cigánd-tiszakarádi és a tiszaroffi készült el 2008-ban és 2009-ben. Az Európai Unió pénzt ítélt meg a hanyi-tiszasülyi építkezéshez is. A Szamos– Kraszna mentén és a beregi falvakban most zajlanak az előkészületek. Az Országgyűlés 2004-ben törvényt fogadott el arról, hogy a Vásárhelyi-terv keretében az árvízvédelmet össze kell hangolni a tájgazdálkodással. Az árhullámokat gátakkal körülvett tározókban kell felfogni, majd vissza kell vezetni a Tiszába. A víz az aszály mérséklésére is felhasználható. A terv anyagi fedezetét az elmúlt években elvonták. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter tavaly októberben kijelentette, hogy a Tisza árvízvédelméről 2004-ben elfogadott Vásárhelyi-terv lényegében megszűnt, s az egész Alföldre új tervet kell kidolgozni.
Szekeresék közbelépnek
A Bajnai-kormány az új választások előtt, tavaly határozott a beregi és a Szamos– Kraszna menti árapasztók megépítéséről. Az árhullámokat egy 60, illetve 51 négyzetkilométer nagyságú tározó fogadná be ideiglenesen. Előbbi kiviteli költsége 28 milliárd, utóbbié pedig 19,5 milliárd forint lenne. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságtól (VKKI) kapott adatok szerint a beregi tározó területén 1500, a Szamos–Kraszna környékén pedig 2400 bérlő és tulajdonos gazdálkodhatna új feltételek között. Részükre – a gazdasági korlátozások ellensúlyozásaként – aranykoronánként nyolcezer forintot fizet az állam. A tározót majdan körülvevő gát megépítéséhez a Beregben kétezer tulajdonos 1200 ingatlanát vásárolnák meg, a másik tározó gátépítése ezer személy 900 ingatlanát érinti. A vízügyi hatóságok már megkezdték a területvásárlást és -kisajátítást.
A kedélyeket és az ügyintézést alaposan felkavarta, megbolygatta, hogy Szekeres Imre és négy MSZP-s képviselőtársa tavaly októberben kezdeményezte a Tisza árvízvédelméről szóló, 2004. évi törvény módosítását. Azt javasolták: oldja fel az Országgyűlés azokat a korlátozásokat, amelyek az árapasztók területén elhelyezkedő földek tulajdonosait érintik. Ezzel lehetővé vált volna, hogy a gáttal körülvett földeken intenzív, vegyszeres gazdálkodást folytassanak a tulajdonosok, s gyümölcsöst, erdőt telepítsenek. Az ilyen tevékenységekhez a hasonló helyeken eddig nem járt állami támogatás és árvízi kártalanítás sem.
A korlátozás megszüntetésével Fülöp Sándor ombudsman nem értett egyet. A víz ugyanis kimoshatja a vegyszereket, s a védett területeken károkat okozhat. A biztos kifogásolta azt is, hogy az új törvényi előírások szerint a vízügyi tevékenység kerül előtérbe, a tájgazdálkodás és a környék infrastruktúrájának fejlesztése háttérbe szorul. Utóbbi kettő a helyi közösségek, társulások feladata lesz, a vízügy csak az árvízvédelmi beruházásról gondoskodik. Fülöp Sándor állásfoglalása szerint a kormánynak az összes fejlesztést egy beruházó beiktatásával, együttesen kellene ellátnia. Így ugyanis nincs egyszemélyi felelős.
Ombudsmani ellenvélemény
Szekeresék javaslatához Nagy Andor KDNP-s képviselő november 16-án módosító indítványt terjesztett be. Úgy vélte: a Vásárhelyi-terv eredeti elveinek megfelelően egyszerre kell érvényesíteni a vízügyi, a gazdasági, a természetvédelmi feltételeket és a környék infrastruktúrájának fejlesztését. Ezt képviselte a Fidesz szónoka, Bencsik János is. A képviselő lapunknak korábban elmondta: Szekeres Imre és társai figyelmen kívül hagyták, hogy csak komplex módszerekkel, megfelelő társadalmi egyeztetés után lehet eredményt elérni. A Tisza mentén élő mintegy másfél millió ember ugyanakkor semmilyen segítséget sem kapott eddig a gazdálkodása megváltoztatásához: az intenzív művelés helyett a vizes élőhelyek, gyepterületek kialakításához.
Kormányzati vélekedések szerint az Európai Uniótól elnyerhető környezetvédelmi forrásokat gyorsan fel kell használni. A Szamos–Kraszna környéki víztározó ügyében a pályázatot a kormány jóváhagyta, az jelenleg brüsszeli elbírálásra vár. A beregi tározó építésének eddig csak az előkészületi munkálataira került pénz. A VKKI közlése szerint a vízügy a pályázatot ez év tavaszán nyújtja be a kormányhoz. Ebből következően a fejlesztés ügyintézése és finanszírozása az új kabinetre vár.
A következő kabinetre várva
Nagy Andor novemberi módosító javaslatát ugyan december 7-én megszavazták, ám végül mégis a szocialista honatyák elképzelése érvényesült. Egyikük, Herbály Imre ugyanis december 9-én zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be. Ennek elfogadásával december 14-én az Országgyűlés gyakorlatilag törölte Nagy Andor december 7-én megszavazott előterjesztését, és Szekeres elképzelését iktatta törvénybe. Az árapasztó tározók területén az eddigi földhasználati korlátozásokat megszüntették. Februártól a vegyszerhasználat megengedett, s az erdő és a gyümölcsösök telepítése is elfogadható; állami támogatás is kérhető. Kompromisszumként azt írták be a törvénybe, hogy a kormány a végrehajtási rendeletében megszabhatja a gazdálkodás elveit és az árvízi károk megtérítésének feltételeit. Az árvízvédelmi körzethez tartózó földekért járó egyszeri jóvátétel összegét hatezerről nyolcezer forintra emelték. A Kormányszóvivői Iroda kérdésünkre azt közölte: a törvény végrehajtási rendeletét várhatóan már a következő kormány fogadja el. Az árapasztók területének kijelölése, a gazdálkodás feltételeinek, korlátainak, elveinek meghatározása ugyanis hosszú egyeztetést igényel. Amíg a végrehajtási rendelet el nem készül, semmi sem korlátozza a gazdálkodást.
További vitatéma, hogy az árapasztókat körülvevő majdani gátak építéséhez a vízügyi hatóságok konzorciuma hitelben kíván területet vásárolni. Információnk szerint ez csak a beregi ingatlanokra vonatkozik, mert a pénzt csak kétfordulós pályázattal tudják előteremteni. Az előszerződésekkel a második fordulóban kívánják igazolni a területszerzést. A VKKI közölte azt is: a két vízügyi beruházás költségeinek 15 százalékát hazai, 85 százalékát pedig uniós forrásból fedeznék. A vételárat az ingatlanokért azt követően fizetik ki, hogy a kivitelezés részeként megtörténik a terület geodéziai kitűzése, és a kabinet elfogadja a szükséges rendeletet. Ha a kormányzati vagy a brüsszeli pályázaton nem sikerülne nyerniük, elállnak az előszerződéstől. A korlátozásokat azonban addig is bejegyeztetik a tulajdoni lapokra.