Egy tavaly ősszel elfogadott törvény értelmében a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hatásköre a kisebbségi oktatás területére is kiterjed. Így intézményeket alapíthat, vagy a meglévők alapítói jogait gyakorolhatja. Beleszólása lesz azon iskolák vezetőségének megválasztásába is, amelyekben magyar osztály is van. Olyan tárgyak esetében – az anyanyelv mellett a történelem, a képzőművészet és a zeneművészet –, amelyek a nemzeti identitás megőrzése szempontjából elengedhetetlenül fontosak, részt vállalhat a tantervek és oktatási programok kialakításában is.
Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke kulcsfontosságúnak nevezve e négy tárgyat rámutatott, hogy a zeneoktatás terén nagyon fontos lenne a népzene oktatása. Megemlítette még a Kodály-módszert, amelyet Szerbiában nem is ismernek. A történelemtanítás az önazonosság kialakítása, illetve megerősítése szempontjából is lényeges, hogy a magyarság ne érezze magát bűnös népnek, hanem büszke lehessen arra, hogy magyar, amire egyébiránt a történelme feljogosítja, mondta. A tankönyvek kérdésében is előrelépés történt. A MNT az oktatási miniszternek tehet javaslatot olyan tankönyvek engedélyezésére, amelyek a kisebbség nemzeti sajátosságait fejezik ki. A szaktantárgyak esetében továbbra is jórészt anyaországi tankönyvekre kell támaszkodni.
Miközben a törvényes lehetőségek javultak az oktatás területén is, a legfőbb gond továbbra is a diákok és részben a tanárok hiánya. Mit ér ugyanis a kedvezőbb szabályozás, ha nincs magyar gyerek?
Hosszú évek óta azonban e téren elszakadt a vajdasági magyarság a mélyponttól. Egy tartományi kimutatás szerint a magyar elsősök létszáma négy százalékkal emelkedett. Igaz, a több diák most kevesebb magyar osztályba jár. Csaknem félezer magyar gyereket pedig a szülők szerb tagozatra írattak.
origo.hu
"A hétszentségit neki!" – Kocsis Máté nem hagyta szó nélkül Tseber Roland fenyegetőzését
