Csak Laborc Sándor látta a titkos listát?

Laborc Sándor még a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatójaként adatmentés közben belenézhetett azoknak a mágnesszalagoknak a tartalmába, amelyek a Kádár-rendszer állambiztonsági szerveinek operatív nyilvántartását, az állambiztonsági hálózat adatait és a központi kémelhárítási adattárat tartalmazza – közölte Barczi Imre, az NBH által felkért adatmentő bizottság tagja a Vasárnap Reggel című hetilappal.
A szakember beszámolója szerint mivel 2060-ig titkosították ezeket az adatokat, az informatikusok „vakon” végezték a beolvasást. Barczi állította: ezt úgy oldották meg, hogy a számítógép monitorát csak a titokgazda, vagyis Laborc Sándor láthatta, de „észrevették az arcán, hogy sikerült az adatokat lementeni”. A volt főigazgató mondta is, hogy „lát neveket.”
Az informatikus tájékoztatása szerint csak a bizottság első ülésén derült ki, hogy a civil delegáltak nem nézhetnek bele az adatokba. Ezért a testület kapott az NBH-ban egy elektromágneses védelemmel ellátott irodát, ahol állagfelmérést végeztek, beszerezték a megfelelő olvasóberendezéseket, felépítették a számítógépet az adatmentéshez. Ennek ellenére az olvasó „begyűrte” az egyik tekercset, mert – mint később kiderült – a nedvesség miatt a szalag megpuhult. Ezután az NBH tiltakozását leküzdve egy különleges klímakamrában szárították ki a szalagokat, ötven-hatvan fokos hőmérsékleten. Arról azonban, hogy ezek után még lehetett-e látni valamit ezeken a tekercseken, csak az akkori titokgazda, Laborc Sándor győződhetett meg.