Irán aggasztja leginkább a Nyugatot

Irán nukleáris programja, a NATO reformja és Afganisztán foglalkoztatta leginkább a résztvevőket a hét végén Münchenben rendezett biztonságpolitikai konferencián. Váratlanul a helyszínre érkezett Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter is, akinek felszólalását kedvezőtlenül értékelték a nyugati országok.

MTI
2010. 02. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Manusehr Mottaki hangsúlyozta, hogy Teherán kész nyugati segédlettel feldúsítani uránkészleteit. Jelezte ugyanakkor, hogy Teherán semmiképp nem hajlandó változtatás nélkül elfogadni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség erre vonatkozó ajánlatát, és azzal kapcsolatban feltételeket támaszt. A bécsi székhelyű ügynökség még tavaly októberben javasolta, hogy Irán alacsony dúsítású uránkészletéből 1200 kilogrammot küldjön külföldre, ahol ezt húszszázalékosra dúsítanák, és fűtőanyagrudakat készítenének belőle a teheráni kutatóreaktor számára.
Daniel Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes úgy vélte, hogy a nemzetközi közösség barátságos gesztusokkal semmilyen eredményt sem tud elérni. Az iráni állásfoglalást a legtöbb résztvevő, köztük James Jones amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Guido Westerwelle német külügyminiszter gyanakvással fogadta. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor kifejtette, megérti Teherán biztonsági aggodalmait. A német lapoknak nyilatkozó szakértők szerint Mottaki szereplése csupán azt bizonyította: Irán macska-egér játékot játszik a Nyugattal, és nem hajlandó az engedményekre.
A NATO-val kapcsolatban Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter a szervezet gyors reformját sürgette. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára továbbra is a tagországok védelmét nevezte ugyan a NATO fő feladatának, de beismerte, hogy a nemzetközi terrorizmus és a kalóztámadások aktív beavatkozást követelnek meg. Rasmussen szerint az új orosz doktrína nem tart lépést a realitásokkal, és sérelmezte, hogy Oroszország a NATO bővítését fenyegetésnek tekinti. Szergej Ivanov orosz kormányfő-helyettes ezzel szemben a doktrína védelmi jellegéről beszélt, leszögezve: országa kész nukleáris fegyvert bevetni, ha támadás éri. James Jones megerősítette, hogy országa szerepet szán Romániának az új rakétavédelmi pajzsban.
Afganisztán kapcsán Rasmus-sen együttműködésre szólította fel Moszkvát. Mint mondta, szeretné, ha Oroszország helikopterek rendelkezésre bocsátásával, a hadsereg és a rendőrség alakulatainak kiképzésével járulna hozzá a katonai akciókhoz. Hamid Karzai afgán elnök kijelentette, országa 2015-ig saját lábára kíván állni, hogy maga gondoskodjon a biztonságról és a stabilitásról.

Amerikai felszólítás.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter felszólította a nemzetközi közösséget, közösen gyakoroljanak nyomást Iránra. Mahmúd Ah-madinezsád iráni elnök utasítást adott: hazai centrifugákkal kezdjenek el húszszázalékosra dúsítani uránt a teheráni kutatóreaktor fűtőanyag-ellátása céljából. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.