Kitörési pontok a válságból

A Bölcsek Tanácsának oktatási és korrupcióellenes ajánlatcsomagja bizonyítja, hogy igenis vannak konkrét szakmai javaslatok, csak fel kell használni őket – hangsúlyozta Sólyom László tegnap a Szárny és teher című kötet bemutatóján. Az államfő által életre hívott grémium két tagja, Csermely Péter professzor és Fodor István mérnök nevével fémjelzett tudományos kötet tanulságaként kiemelte: a normakerülést normává tevő gyakorlat ellen hatékonyan fel lehet lépni, ha szilárd a társadalmi értékrend. A nevelés-oktatás fejlesztését tárgyaló fejezetek bizonyítják: van kiút a válságból. Az államfő egyetértően utalt Csermely Péterre, aki azzal a hasonlattal élt a bemutatón: úgy viszonyul a magyar oktatás a diákokhoz, mint egy olyan félig telt pohárhoz, amelyben mindig csak a hiányzó részt akarja meglátni, az értékekkel teli feléről nem hajlandó tudomást venni. Lámfalussy Sándor osztotta a tanács többi tagjának és a köztársasági elnöknek a véleményét: csak a hosszú távú, kiszámítható nevelési stratégiák vezethetnek sikerre.
Kérdésünkre a professzor úgy fogalmazott, a mai magyar gazdasági és társadalmi helyzetnek két oka van. Az egyik az, hogy részese az ország a világot átölelő krízisnek. Szerinte ezt nem tudtuk volna elkerülni. De van egy másik ok: olyan helyzetben érte az országot a válság, amikor már voltak problémák. A gondok nagy részét az államháztartás állapota és az eladósodottság növelése jelentette. Mindezek elvették a kormánytól azt a lehetőséget, amelyek más országokban rendelkezésre álltak. A legfőbb kiváltó ok az volt, hogy hagyták földuzzadni a deficitet. Ezek a tényezők határozzák meg ma is a nehézségeinket.
A Bölcsek Tanácsának negyedik tagja, Eva Joly szerint a bírói kar megreformálása és egy speciális ügyészi szervezet felállítása is szükséges. A volt franciaországi vizsgálóbíró leszögezte: politikai akarat nélkül nem lehet a korrupció ellen fellépni. Fodor István hangsúlyozta: a javaslatcsomag szíve a mindenkori kormány korrupcióellenes elkötelezettsége.
Vezércikk a 7. oldalon