Mi a magyar?

Sajtócenzúra fokozott alkalmazása „kényes” kérdések tárgyalása esetén
Kereskedelemügyi miniszter úr kéri a minisztertanácsot, hatalmazza fel az igazságügy-miniszter urat arra, hogy a sajtócenzúra-bizottságot oly irányban utasítsa, hogy a bizottság szénügyekben csak oly közléseket engedjen meg, amelyek a közönséget a szénnel való takarékos bánásmódra intik, s a szénnel való ellátás körül a közvéleménynek megnyugtatására alkalmasak, ellenben minden más közlést, különösen pedig amelyek a szénügyekben tett intézkedéseknek a tényleges helyzet ismeretét nélkülöző bírálgatásával izgatottság keltésére vagy pedig a közönségnek egyébkénti nyugtalanítására alkalmasak, eltiltsanak.
Dr. Vázsonyi Vilmos tárca nélküli miniszter úr szigorú intézkedéseket s szükség esetén a kolportázsjog megvonásának alkalmazását kívánja egyes lapok ellen nemcsak a szénügyek tendenciózus tárgyalása, de más, nyugtalanságot vagy viszályt előidézhető körülmények miatt is.
Dr. Grecsák Károly igazságügy-miniszter úr bejelenti, hogy már régebben bizalmas rendelet kiadásával intézkedett aziránt, hogy a közélelmezési, közellátási, fűtési, világítási kérdésekre vonatkozólag írt cikkek előzetesen bemutattassanak; ezt a rendeletet később kiterjesztette a békecélokkal vagy a békekilátásokkal, továbbá szövetségeseinkkel vagy Ausztriával való viszonyunkkal foglalkozó cikkekre is. Folyó évi december hó 13-án ezenkívül a sajtóbizottság tagjait azzal az intern utasítással látta el, miszerint nem engedhető meg semmi olyan cikk vagy hír közlése, ami nyugtalanság vagy izgalom keltésére alkalmas, így mindenekelőtt amely alkalmas arra, hogy az egyszerű olvasóban azt az érzést keltse, hogy jobb állapotok kiküzdése végett terrorisztikus vagy erőszakos eszközökhöz kell vagy lehet folyamodni. Ez az irányelv minden cikkel szemben alkalmazandó, tekintet nélkül annak tárgyára, nevezetesen különösen alkalmazni kell a közellátást (élelmezés, fűtés, világítás), a békecélokat, a külpolitikai helyzetet és az Ausztriával való viszonyunkat tárgyaló cikkekkel és hírekkel szemben.
A minisztertanács, miután az igazságügy-miniszter úr bejelentése szerint bizonyos tárgyú cikkekre az előzetes bemutatási kényszert már elrendelte, kimondja, hogy amennyiben ennek sem lenne foganata, úgy bármely hírlap ellen, amely ezen rendelkezés ellen vétene, az előzetes cenzúrát az egész lapra nézve el kell rendelni, s egyben az illető laptól a kolportázsjogot az egész ország területére megvonni.
(Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyv, 1917. december 13. In: Az első világháború emlékezete. Osiris Kiadó, Budapest, 2009)