Már az óriási lehetőséget jelenthetne a magyar gazdaságnak, ha a parlamenti választások után egy egységes és nem koalíciós kormány alakulhatna – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnapi gazdasági évnyitóján. Hozzátette: jó gazdaságpolitikát kétharmados többség nélkül is lehet folytatni, bár kétségtelen, hogy azzal könynyebb lenne. Véleménye szerint Magyarország különleges helyzete abból adódik, hogy a globális válsághoz vezető gazdasági mellett a politikai spekuláció is meghatározó tényezővé vált. Ilyen spekulatív kormányzati cselekedetnek nevezte a folyamatos költségvetési trükközéseket, a valós gazdasági adatok késleltetett nyilvánosságra hozatalát, illetve eltitkolását. Kiemelte a Malév eladását, s e körbe tartozónak nevezte a privatizációkat is. Csak a nemzeti légitársaságunk eladásából több mint 400 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, ám hatását sehol nem lehetett fellelni. Rávilágított: a szocialista kormány 2002-ben felrúgta a rendszerváltás közmegegyezéses gazdaságpolitikai pilléreit is. Bár 1990-ben mindenki egyetértett azzal, hogy soha többé nem fordulhat elő az, hogy külföldi hitelből fedezzük jóléti kiadásainkat; az elmúlt nyolc évben a kormány éppen az ellenkezőjét tette.
*
A politikai spekuláció következményének nevezte a körbetartozást is, mivel az állam nem fizette ki a vállalkozókat, hogy „tömködje a költségvetési lyukakat”. A politikai trükközésekkel, illetve a hitelek rövid távú politikai érdekek, vagyis a túlélés szolgálatába állításával a jövőnket élték fel, vagyis kijelenthető, hogy a kormány saját magát finanszírozta, miközben duzzadt a munkanélküliség, romlott a közbiztonság, s általánossá vált a kiábrándulás – mondta Orbán Viktor. Tehát – tette hozzá – a kormány tevékenysége nyomán eleve leállt a magyar gazdaság, s e problémát csak tetézte a világgazdasági válság, amit ugyancsak a spekuláció, mégpedig a pénzügyi váltotta ki. A globális válság pedig minimum két dologra mutatott rá: egyrészt, hogy termelés nélkül nincs felemelkedés, másrészt a piac mindenhatóságát éltető neoliberális dogma megdőlt, mert az államnak igenis van szabályozói szerepe.
A Fidesz elnöke szerint a következő kormány legfontosabb dolga, hogy új irányt szabjon a magyar gazdaságnak, melynek középpontjában a munkahelyteremtés kell álljon. A feladatok között sorrendben a következőket sorolta fel: a gazdaság pontos állapotának feltárása, a bürokrácia és az adóterhek csökkentése, a fizetési fegyelem, az építőipar helyreállítása, s a külföldi kapcsolatok megújítása. Kifejtette: „emellett elkötelezetten kell védeni erőforrásainkat: a termőföldet, a vizet s egynémely kiváló magyar terméket.” Meglepőnek nevezte a kormány jelenlegi polemizálását a külföldiek földvásárlási moratóriumával kapcsolatban, hiszen mint mondta, ha csak a meglévő osztrák vagy francia példát vesszük figyelembe, kijelenthetjük: külföldiek annyi magyar földet vehetnek, mint amennyit a két említett országban vásárolhatnak.
Parragh László, az MKIK elnöke arról számolt be, hogy a szervezet nevében nyilatkozatot írt alá Orbán Viktorral, amelyben megállapodtak, amennyiben a parlamenti választások után a Fidesz alakíthat kormányt, úgy a köztestület részt vesz az új gazdaságpolitikai program kimunkálásában. Előadásában kiemelte, hogy a kormány 2006-os konvergenciaprogramja óta minden évben csökkent a lakosság vásárlóereje. E tekintetben – tette hozzá – az unióhoz újonnan csatlakozók között hazánk volt az egyedüli, amely nem közeledett, hanem távolodott az átlagtól. Tehát a konvergenciaprogram a felzárkózás helyett a leszakadást hozta. Ennek fő oka, hogy a kormány leginkább PR-akciókat vezényelt kormányzás helyett. Beszámolója szerint az úgynevezett visegrádi négyek – Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország – között hazánk mutathatja fel a leggyengébb mutatókat. Előadásából kiderült: az elmúlt években feléltük tartalékainkat, folyamatosan nőtt a munkanélküliség, a korrupció és a bürokrácia.
origo.hu
Az ukrán kém, aki éveken át kijátszotta a nemzetbiztonsági megfigyelést
