Minap a franciaországi Essonne megye egyik kisvárosában kiraboltak egy postát. A zsákmány nem volt különösebben jelentős, alig pár ezer euró, a média mégis felkapta az ügyet. Ugyanis a két ismeretlen burkában, az egész testet fedő muzulmán női viseletben követte el a tettet. Bizonyára a bűnözők más álruhát választottak volna, de manapság Frankhonban annyi hír foglalkozik az iszlám viselettel, hogy szinte kínálta magát az elkövetőknek: ezt ki kell próbálniuk.
Franciaország – kis túlzással – burkalázban ég. Nagyjából egy éve Versailles-ban hangzott el Nicolas Sarkozy államfő beszéde, amelyben a teljes testet fedő muzulmán viseletet összeegyeztethetetlennek nyilvánította a köztársaság elveivel. A hetekben tette az asztalra jelentését – fél év működés után – az az eseti parlamenti bizottság, amely azt vizsgálta, hogy érdemes-e egyáltalán törvényben szabályozni a burkaviselést. A bizottság, mint általában sokan azok közül, akik beleásták magukat a kérdésbe, nem tudott egységes álláspontra jutni.
Először is nem árt, ha elmagyarázzuk, hogy mi is a burka, mert nálunk kevesebbet lehet látni, mint a franciáknál. Mint már említettük, az egész alakot borító női ruha, amely még a szemeket sem hagyja szabadon, a kilátást a szem előtt kötött anyaggal könnyítik meg. A nikab már enyhébb fokozat, itt a szemeket semmi sem takarja. Erről a két muzulmán viseletről van szó, amely ma már a tiltás vagy nem tiltás eldöntésekor a politikai közbeszéd alapfogalmává vált.
Van egy másik öltözet, a fular, amelyet sok francia idesorol, holott ez az egész arcot szabadon hagyja, csak kendővel takarja el a muzulmán nő haját. Ez nem tartozik a szabályozandó viselet körébe. Még a francia hírközlési eszközök jó része is arról tudósított, hogy egy szélsőbaloldali, antikapitalista párt „burkát viselő nőt” indít a jövő hónapban sorra kerülő regionális választásokon. Közben csak fulart visel az arab származású fiatal hölgy, akinek a kormányzó jobbközép UMP, az Egység a Népmozgalomért egyik legnépszerűbb tagjával, a színes bőrű Rama Yade – ugyancsak fiatal – politikusnővel kell megküzdenie a helyi mandátumért.
Mennyire égető kérdés a franciaországi burkaviselet? Az Express francia hetilap hozzájutott egy belügyminisztériumi jelentéshez, amely részletes kimutatást tartalmaz e kérdésben. Ma Franciaország egész területén – beleértve a tengerentúli megyéket is – a több mint 62 millió lakosból 1900 nő hord burkát. Párizsban és az elővárosokban kevesebb mint ezer muzulmán hölgy visel ilyen ruhadarabot. Ám csupán ennek a számnak a 65 százaléka francia állampolgár, közülük pedig 25 százalékra tehető az iszlámra áttértek aránya.
Azért azt be kell látni, hogy vannak ennél nagyobb problémák is a francia társadalomban. Ráadásul a hatalom keresi azt a módot, hogy a politikai élet minél több szereplőjét felvonultassa az esetleges tiltás mögé. Ez szinte kizárt. Ugyanis a francia politika nem pártok szerint, hanem keresztben oszlik meg a burkaviselet kérdésében. Az UMP-ben is vannak olyanok, akik lehetetlennek tartják a szabályozást még az állami közigazgatásban, az önkormányzatokban, a kórházakban, az iskolákban, a közösségi közlekedésben is. Szerintük a törvényi rendelkezés ellentétben állna a köztársaság más elveivel. Francois Fillon kormányfő is óvatos, ezért a napokban az államtanács elé utalta a kérdést, hogy a testület fejtse ki jogi érvelését.
Az ellenzéki szocialisták elvetik a kérdés megvitatását, mert szerintük az iszlámellenesség felszítására és a regionális kampány elterelésére hivatott. Ugyanakkor a párt majd minden vezető személyisége – nemegyszer egymással szöges ellentétben álló – véleményt nyilvánít a burkaviselet megítélésében. Martine Aubry, a Szocialista Párt első titkára a közelmúltban kifejtette, egyetért Fillonnal, aki a kérdés további vizsgálatát tartja szükségesnek, sőt még a bevándorlási miniszterrel is. Besson miniszter ugyanis kezdeményezte egy állampolgárságért folyamodó marokkói férfi kérelmének elutasítását, mert az burkaviselésre kötelezte feleségét.
A Figaro francia napilap egyik cikke azt összegezte, hogy mi a véleményük az egyházaknak a burkaviselésről. A zsidó közösség nem kívánt semmilyen hivatalos közleményt tenni. A katolikus egyház elveti a viselését, mert elrejti az arcvonásokat, amely fontos kifejezője az emberi viselkedésnek. Ám rögtön három érvet hoz fel a törvényi szabályozás ellen: a következményekre és nem az okokra összpontosít; a szélsőségeseket erősítené a mérsékelt muzulmánokkal szemben; nem feltétlenül kell törvényt hozni arról, ha biztonsági okokból szükséges a személyazonosság igazolása.
A francia protestánsok közössége sem látja olyan kérdésnek ezt, amely törvényi szabályozást igényelne. Elismeri, hogy vannak olyan helyzetek, amikor meg kell mutatnunk arcunkat személyazonosítás céljából. A francia muzulmánok szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy ilyenfajta rendelkezés elfogadása esetén Franciaország kivívná az iszlám világ ellenszenvét, miközben francia földön erősítené az iszlamofóbiát. Ha megnehezítenék a burkát viselő nők szabad mozgását, még jobban hozzájárulnának azok elzártságához. A muzulmán szervezet ugyanakkor rámutat, hogy semmilyen iszlám előírás nem rendelkezik a burkaviselésről.
origo.hu
Illik vagy nem illik? Tesztelje tudását kvízünkkel!
