Titkolózó MGSZH-elnök

Diktatórikus módszerekkel vezeti a szocialista kormány által létrehozott mamutszervezetet Lukács László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke – tájékoztatták lapunkat a dolgozók. A héten az elnök ezt alá is támasztotta: egy neki nyilvánvalóan nem tetsző cikkünk miatt az egyik igazgatójának felmondott, egy másikat pedig nyugdíjaztatott.

Negyvenmilliárd forintból gazdálkodott tavaly a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MGSZH) nevezett agrárigazgatási monstrumszervezet – közölte a hét elején Lukács László, a szervezet elnöke. Az említett összeget – többek között Gráf József agrárigazgatásról lemondó magatartása miatt is – immár egy olyan szervezet költheti el, amely nem tartozik közvetlen beszámolási kötelezettséggel a parlamentnek, miközben súlyos közpénzből komoly közfeladatok ellátására hívatott. Az agrártárca rálátását a szervezet ügyeire kétségessé teszik azon esetek, amelyek rávilágítanak arra, hogy az MGSZH elnöke lényegében diktátorként viselkedik – mondták a szervezet lapunknak nyilatkozó dolgozói.
Ezt bizonyítja az a lépéssorozata, mellyel lapunk cikkeire reagált. Múlt héten közöltük, hogy Lukács László utasítására – bár a szakértők a lépés ésszerűtlenségére hívták fel a figyelmét – kiköltöztetik a tatai növény- és talajvédelmi igazgatóságot az eddig használt ingatlanából. A cikk megjelenése után az MGSZH elnöke elbocsátotta, illetve nyugdíjaztatta az információk kiszivárogtatásában bűnösnek vélt személyeket. Bár lapunk soha semmilyen kapcsolatba nem került velük, Halmágyi Tibort, az MGSZH-központ növény- és talajvédelmi igazgatóság vezetőjét felmentették, Titkos Attilát, a Komárom-Esztergom Megyei MGSZH növény- és talajvédelmi igazgatóság tatai igazgatóját pedig nyugdíjazták. A tatai dolgozókkal egy olyan nyilatkozatot is aláírattak, amelyben kijelentik, hogy senkinek nem szolgáltattak információkat a költözésről.
Lukács László nem csak egy évi negyvenmilliárd forintot felemésztő szervezetet vezet, e mamutintézmény a teljes agrárgazdaságot felügyeli. Az MGSZH szervezetébe integrálták ugyanis az állat-, a növény-egészségügyi és talajvédelmi, az agrárkörnyezetért, a borminősítésért, az élelmiszer-ellenőrzésért, az állatgyógyászati oltóanyag-, a gyógyszer- és a takarmány-ellenőrzésért felelős hatóságokat, továbbá a hivatalon belül működik az állattenyésztési, növénytermesztési és kertészeti hatóság; tevékenységi körébe tartozik az erdészeti, a vadászati, a halászati hatósági, valamint a mezőgazdasági igazgatási feladatkör is. Mindezt a költséghatékonyság jegyében a kormány egy elnök vezetésére bízta.
– A közigazgatásról a kormánypártok részéről az utóbbi években széles körben hangoztatott kicsi, olcsó és szolgáltató szavakból csak a köztisztviselői kar végrehajtó rétegét érintő olcsóság, a juttatások, jutalmak megvonása és a létszámcsökkentés valósult meg, miközben a vezető pozíciók és különmegbízások folyamatosan szaporodtak – mondta megkeresésünkre Szieberth István, a Fidesz–KDNP agrárszakértője. Hozzátette: a kormánypártok által 2006-ban elfogadott 109-es törvénnyel megteremtették a jogi alapot ahhoz, hogy az addig törvényi keretek közt működő szakszolgálatokat és a köztisztviselői gárdát kivonják az Országgyűlés hatásköréből, s kézi vezérléssel irányíthassák őket.
– Márpedig az államigazgatás nem csak költségvetési kérdés, fegyelmezett, szakszerű működésére óriási szükség lenne. Ehhez tiszteletben kellene tartani a szakmai kompetenciákat, s nem az erőszakos egybegyúrás, hanem az együttműködés lenne a jó megoldás – mutatott rá Szieberth István. – Ami az MGSZH-t illeti – hangsúlyozta –, a hivatal bírálata nem vonhatja el figyelmünket attól a ténytől, hogy az agrárigazgatás a rendszerváltozáshoz méltó reformja még nem történt meg. Az MGSZH nem létrejött, hanem létrehozták, s nem oka, inkább indikátora a jelen állapotnak. Hozzátette: léte végképp rámutatott a jelen helyzet tarthatatlan, zsákutcás voltára, kiderült, sem költségvetési megtakarítási, sem szervezeti-működési, sem „ügyfélbaráti” hozadéka nincs. Lukács Lászlót sajtófőnöke konkrét kérdéseinkre kijelentette, hogy nem kívánnak nyilatkozni az ügyben, véleményük szerint ugyanis lapunk „elferdített módon” interpretálta a valóságot.