Első politikai áldozatát szedte Európában a kilenc éve húzódó afganisztáni háborús intervenció. A megjelenése és képességei alapján régebben Harry Potternek becézett Balkenende sem tudta keresztülvinni kormánykoalícióján, hogy a holland katonai kontingens 2010 augusztusa után is az ázsiai országban maradjon, ezért 16 órás maratoni vitát követően beadta lemondását Beatrix királynőnek. Az alkotmány előírásainak megfelelően 83 napon belül – májusra – előre hozott választást írnak ki.
Negyedik kormánya élén, 2007 februárja óta Balkenende háromtagú nagykoalíciót vezetett. A miniszterelnök pártja, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) a legkisebb koalíciós partnerrel, a Keresztény Unióval (CU) együtt azon az állásponton volt, hogy hosszabbítsák meg a katonai missziót. A CDA hagyományos riválisa, a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) – amely a szövetség második legerősebb tagjaként nélkülözhetetlen a stabil kormányzás fenntartásához – azonban ragaszkodott az eredeti menetrendhez.
Hollandia jelentős szerepet játszik az Egyesült Államok vezette, a NATO égisze alatt zajló afganisztáni katonai intervencióban. Miután eredeti felelősségi körzetüket, a viszonylag békésebb északi Baglán tartományt Magyarországra bízták, délen foglaltak állást, az igencsak problémákkal terhes Uruzgánban. Nemcsak elhelyezkedésük, 1600 fős létszámuk és korszerű technikai eszközeik teszik őket fajsúlyos szereplőkké a hadszíntéren, hanem engedékenyebb, kevéssé korlátozott harcérintkezési szabályaik is. A misszióban eddig 21 katonájuk esett el, 43-an megsebesültek.
A sors furcsa fintora, hogy az iszlám országban zajló beavatkozásról folyó vita nyomán esedékes választás nagy nyertese az iszlámellenességgel operáló Geert Wilders Szabadságpártja lehet. A felmérések szerint Hollandia második legnagyobb pártjává is előléphetnek, a parlament negyedét elfoglalva.
origo.hu
Ilyen Magyar Péter békepolitikája: mocskos szidalmakat kap a kormánypártok egyik női politikusa
