Alakuló ülés bírósági vitával

Épp csak elkezdte a tevékenységét az egy héttel ezelőtt megválasztott Országos Választási Bizottság (OVB), de egyik határozata már eljutott a Legfelsőbb Bírósághoz (LB). Nem is akármilyen ügy vált vitássá – maga az OVB megalakulása a kifogás tárgya. A kérdés lényege az, összeegyeztethető-e a demokratikus jogállam alkotmányos alapelvével, hogy február 15-én az Országgyűlés a régi OVB-t választotta újra. Megfontolandó emellett, összhangban van-e a választójoggal, ahogyan a testület elnöke, s elnökhelyettese pozícióhoz jutott.
A népképviselet első számú fóruma mindig a soron következő képviselőválasztás előtt szavaz az OVB öt állandó tagjáról. Tehát a leköszönő honatyák szabják meg, hogy a következő négy évben milyen összetételű testület felügyelje a választásokat. A jelölés joga a belügyminisztert illeti meg, feltéve, hogy van ilyen minisztere a kormánynak. Ha nincs, az önkormányzati tárca vezetője tesz javaslatot az Országgyűlésnek. Varga Zoltán tárcavezető most – előzetes egyeztetés nélkül – Szigeti Pétert, Halmai Gábort, Fazekas Mariannát, Szoboszlai Györgyöt és Bordás Vilmost ajánlotta. Mindannyian tagjai voltak az elmúlt négy évben is az OVB-nek. Szigeti, Halmai és Fazekas választott tagként tevékenykedett, Szoboszlai az MSZP, Bordás pedig a Fidesz delegáltjaként vett részt a munkában.
A grémium összetétele csak első ránézésre meglepő. Talán voltak, akik naivan azt képzelték, a felbomlóban lévő, de a hatalomhoz mégis a végsőkig ragaszkodó koalíciós többség legalább részben újít majd, s nem kizárólag a régi embereket teszi be a meghatározó jelentőségű pozíciókba. Ám ez alaptalan feltételezés volt. Az MSZP–SZDSZ-többség nem változtatott a bevált csapaton. Ez az ő szempontjukból érthető is, hiszen a régi együttes már bizonyított. Üléseiken gyakorta részt vettem, az elmúlt négy év tapasztalatai alapján nehezen tudnám őket elfogulatlannak nevezni.
A 2006. február 6-án létrehozott OVB az ugyanabban az évben megtartott parlamenti választások alkalmával számos esetben tévesen döntött. Elnéző volt, amikor például egyes médiumok a kampánycsend idején Gyurcsány Ferenc ismételt eljövetelét jósolták, s a baloldali pártvezető fotójával illusztrálták agitatív közlendőjüket. Megengedhetőnek ítélte a testület egyebek mellett az MSZP választásra buzdító elektronikus küldeményeit is.
Döntései jól kiegészítették a választójogi törvénynek és Lamperth Mónika belügyminiszternek azokat a rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették, hogy a második fordulóban igazolással lakóhelyétől távol szavazhasson, vagy utóbb a lakhelyére mégis visszatérhessen a választópolgárok egy része. A később alkotmánysértőnek minősített szabályozás voltaképpen arra adott módot, hogy a párthívek olyan választókerületeket kereshessenek fel, ahol adott politikai erő igényt tartott a szavazatukra. Ez sértette az egyenlő választójog elvét, hiszen aki az első fordulóban a lakóhelyén részt vett a képviselő eredményes megválasztásában, az a második fordulóban vajon miért mehetett el egy olyan távoli településre, ahol elsőre nem sikerült képviselőt választani? Az OVB ülésein érzékelhető volt, hogy szervezett utaztatások történtek. Élt és virult a voksturizmus. A Szigeti Péter által irányított testület azért utasította el a panaszosok kifogásait, mert nem tudták bizonyítani, hogy választókerületükben tömegesen és jogsértően szavaztak másutt élő állampolgárok. A jogszabály megköveteli a kétséget kizáró bizonyítást. Az igazolások rendszerét azóta megváltoztatták a törvényhozók. Gondok voltak 2006-ban az úgynevezett láncszavazással is. Az OVB elvi állásfoglalással próbált úrrá lenni azon, hogy némelyek szervezetten, s talán nem is önzetlenül kicsempésszék a szavazóhelyiségből a szavazólapot, és azt odakint átadják olyan személyeknek, akik erre korábban megkérték őket. A lapot azután kint ikszelték be, s azzal egy másik honpolgár szavazhatott. A saját üres szavazólapját ezt követően az illető kivitte, s odakint azt is kitöltötte a megbízó. A láncolat így folytatódhatott.
A 2006. évi választások idején az LB minden korábbinál többször, tizenhat alkalommal változtatta meg az OVB határozatait. A Szigeti Péter és Halmai Gábor által vezetett OVB döntései ezekben az ügyekben egy irányba mutattak: a testület rendre az MSZP mellett és a Fidesz ellen foglalt állást. Ezt az irányultságot csak megerősítették a háromigenes népszavazás előkészületi munkálatai. Másfél év alatt az OVB kétszer utasította el a Fidesz és a KDNP vezetője, Orbán Viktor és Semjén Zsolt kérdéseit. A szociális népszavazást különféle indokokkal nem találták megengedhetőnek. Harmadszorra is csak azért hitelesítették az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányait, mert második határozatában az Alkotmánybíróság (AB) figyelmeztette őket: az AB döntései mindenkire, így az OVB-re is kötelezők. A kényszerű hitelesítés után azonban Halmai Gábor tudatta, hogy továbbra sem ért egyet a népszavazással. Az OVB egyébként ebben az eljárásban is elfogadott két különösen emlékezetes és az LB-n később felülbírált döntést. A grémium azt állította: a kormány nyugodtan kampányolhat, az önkormányzat viszont nem. Szigeti, Szoboszlai és Fazekas Marianna egyaránt azt fejtegette, hogy a helyhatóság a választók mozgósításával sem avatkozhat be az országos ügyekbe.
Nemcsak a 2008-as referendum sikere volt lehangoló az OVB számára, hanem az Európai Parlament magyar tagjainak 2009. június 7-i megválasztása is. A választási központban, az eredmények regisztrálását követően valóságos letargia honolt. Úgy látszott, a hivatalos emberek hihetetlennek vélik azt, ami történt. Közben, 2009 januárjában a ferencvárosi időközi képviselőválasztást rendezték meg. Ez is Fidesz-sikert hozott, ráadásul a kopogtatócédulákkal kapcsolatos anomáliák miatt három pártot, köztük az MDF-et ki kellett zárni a küzdelemből, az SZDSZ jelöltje pedig visszalépett.
Nem tudni, hogy az LB az OVB mostani alakuló ülése kapcsán milyen nézetet képvisel. Elfogadja-e a panaszosok kifogását, amely szerint nem helyes, hogy Halmai Gábor Szigeti Pétert javasolta elnöknek, Szigeti pedig Halmait ajánlotta elnökhelyettesnek. Az öttagú testület ráadásul nem hozott határozatot a két tisztségviselő megválasztásáról, a jegyzőkönyv pedig nem tartalmazza, hogy ki az a négy OVB-tag, aki az alakuló ülésen megszavazta a javaslatokat. Szigeti úgy véli: a választás belső ügy, a szabályokat nem sértették meg.
Bárhogyan zárul is az ügy, a bírósági vita rossz előjel. Még kellemetlenebb, hogy a grémiumot nem övezi közbizalom, hiszen valamennyien egyazon körhöz sorolhatók. Szigeti Pétert úgy tartják számon, mint a szélsőbalos eszmékhez vonzódó személyt. Az elnök – Szoboszlai Györggyel együtt – az MTA Politikai Tudományok Intézetében dolgozik, az SZDSZ szellemi holdudvarához sorolt Halmaival pedig a győri jogi karon oktat. Szigeti a szerkesztőbizottság tagja annál az Eszmélet című folyóiratnál, ahol Szoboszlai tanácsadóként tevékenykedik. Ugyanezt a lapot a nemrégiben európai biztossá kinevezett egykori Gyurcsány-tanácsadó, Andor László jegyzi felelős kiadóként. Halmait régebben többször is alkotmánybírónak jelölte az SZDSZ, de a Fidesz sosem fogadta el. Fazekas Marianna ugyancsak jogász. Korábban az MDF jelöltjének tekintették. Az OVB ülésein némelykor Szigeti és Halmai egyirányú érvelésén is túltesz. Nem véletlen, hogy helyet kapott az Országos Választási Bizottságban.