Egy hónapja kezdeményezte a Miniszterelnöki Hivatalnál a Magyar Hitelszövetség az árverezések és a kilakoltatások moratóriumának meghosszabbítását, de úgy tűnik, a felvetés süket fülekre talált. Az árverések tilalma már március elején lejárt, míg a kilakoltatásokat megtiltó rendelet április közepén veszti érvényét. – Bár a hivatal munkatársai helyeselték a kezdeményezésünket, azóta válaszra sem méltattak bennünket – közölte lapunkkal Barabás Gyula, a hitelszövetség elnöke. A szakember szerint a következő három hónapban körülbelül 3000 lakásra vár árverezés vagy kilakoltatás, vagyis közel 9000 ember vár segítséget a kormánytól. Az árverezések szaporodása már megkezdődött, a cégek honlapjain százszámra jelennek meg az eladás előtt álló ingatlanok. Barabás Gyula szerint néhány cégnél a piaci árat, amelynek legalább 70 százalékáért lehet eladni a lakást, olyan alacsonyan húzzák meg, hogy az árverésen irreálisan alacsony összegért is meg lehet venni azokat.
– Másfél éve tart a válság, de a kormánynak ennyi idő alatt sem sikerült megnyugtató megoldást találnia a bajba jutott adósok problémáira. Ebből arra lehet következtetni, hogy valakiknek igenis érdekében áll a jelenlegi állapotok fenntartása – közölte az elnök.
A hitelszövetség nem az egyetlen szervezet, amely elengedhetetlennek tartja a moratórium határidejének kitolását.
A múlt héten a Magyar Szociális Fórum és a Keresztény-szociális Műhely szólította fel Bajnai Gordon miniszterelnököt és kormányát, hogy fél évvel hosszabbítsa meg a kilakoltatási és az otthon-árverezési tilalom határidejét, s így akadályozza meg, hogy a hitelezők és végrehajtóik újabb háromezer otthonból kilakoltassanak megközelítőleg nyolcezer embert. Simó Endre, a fórum szervezője lapunknak elmondta: eddig nem kaptak választ a kezdeményezésükre.
A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint elsősorban a pénzügyi vállalkozások hajlamosak arra, hogy szinte az első anyagi megingás után ráborítsák a kölcsönt az adósra. Bár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már vizsgálatot indított néhány cégnél, sőt bírságokat is kiszabott, eddig büntetőeljárás egyetlen vállalkozás ellen sem indult. A pénzügyi cégek bedöntött hiteleiért a pénzintézeteket is felelősség terheli – állítják. Általában a bankok kölcsönözték azokat a pénzeket, amelyeket a vállalkozások továbbadtak.
A PSZÁF legfrissebb adataiból kiderül, hogy 2008-ról 2009-re kilencven százalékkal ugrott meg a pénzintézetek által eladott tartozásokban szereplő ingatlanok száma. Tavaly 19 116 lakás és ház került végrehajtás vagy egyéb tartozásrendezési eljárás alá.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
