Bánáti a pártfinanszírozást is okolta

Általános politikai-közéleti állapotainkra vezette vissza Bánáti János, hogy Zuschlag János és társai bűncselekményeket követtek el. Az ügyvéd szerint az ügyben nem lehet maffiatevékenységről beszélni, és védencével szemben kellő szankció lenne a felfüggesztett szabadságvesztés.

Nem meri bevallani a politikai közélet , hogy a többpárti demokrácia pénzbe kerül – ez is elhangzott érvként Bánáti János védőbeszédében a Zuschlag-per tegnapi tárgyalási napján. Bánáti szerint a pártfinanszírozásban és különösen a politikai ifjúsági szervezetek finanszírozásában emiatt kell kreatív megoldásokat alkalmazni, amelyekből könnyen büntetőjogi eljárások lehetnek, mint ahogy ez Zuschlag János és társai vonatkozásában is történt. Az ügyvéd – aki egyébként a Fiatal Baloldal volt budapesti elnökének, Marsovszky Balázsnak a védelmét látja el – elismerte, hogy védence csalást követett el, ám az ügyészség álláspontjával szemben úgy vélte, azt nem üzletszerűen és nem bűnszervezetben. Bánáti elmondta, hogy az üzletszerűség a joggyakorlat szerint bűnöző életvitelt feltételez, és az ilyen tevékenység célja mindig a haszonszerzés, és a haszonnak szigorúan az elkövetőnél kell jelentkeznie, nem pedig – mint ebben az esetben – az ifjúszocialista mozgalomnál. A vád szerint Zuschlagék a fiktív szervezeteikkel elnyert pályázati pénzeket nem célhoz kötötten használták fel, hanem az ifjúszocialista mozgalom különböző rendezvényeire, ám – szólt az ügyészség érvelése – a törvény szempontjából mindegy, hogy a jogellenes cselekmény haszna hol jelentkezik.
Bánáti János elmondta, hogy rendkívül lesújtó véleménye van a bűnszervezet Btk.-beli meghatározásáról, a jogalkotó szerinte nagyvonalúan határozta meg ezt a fogalmat, miközben az drákói szigorral büntetendő. Kifejtette, gyakorlatilag bármilyen csoportos elkövetési módból maffia-bűncselekményt lehet kreálni.
Az ügyvéd a javasolt büntetési tételeket (összesen ötven év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség) eltúlzottnak tartja, szerinte túldimenzionálták az egész ügyet, és sérül a törvény előtti egyenlőség alapelve is. Bánáti szerint hangsúlyosan figyelembe kell venni az ítélet meghozatalakor, hogy Marsovszky megtérítette az általa okozott mintegy tízmillió forintos kár jelentős részét. Szerinte ügyfele cselekménye felfüggesztett szabadságvesztéssel szankcionálható, ha viszont megáll a bűnszervezet, akkor a négytől tizenhat évig terjedő kiszabható büntetés alsó határát kellene a bíróságnak megcéloznia, és az enyhítés lehetőségét sem lenne szabad elvetnie.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó perben a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt Őri András (negyedrendű vádlott), Krausz Csaba (ötödrendű vádlott) védői is kétségbe vonták a vádhatóság által állított bűnszervezet meglétét, valamint az üzletszerűség tényállását, és a büntetésre vonatkozó ügyészi indítványt eltúlzottnak tartották.