Zsidók gyalogmenete csendőri felvezetéssel a kőszegi gettóból a vasútállomásra 1944. június 18-án. Két héttel később Szombathelyről Auschwitzba deportálták őket. Forrás: Fortepan
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A holokauszt története kapcsán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy erről a témakörről már szinte minden fontos ismeret a rendelkezésünkre áll. A holokauszt története elválaszthatatlan az antijudaizmus és az antiszemitizmus, valamint a nácizmus által lefolytatott tragikus „végső megoldás” történetétől. Magyarországon a holokauszt kutatására több intézmény és civil szervezet jött létre az elmúlt évtizedekben, amelyek tudományos eredményeiket rendszeresen közzéteszik konferenciákon, kiadványokban, internetes portálokon. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek az edukációra is. Ennek középpontjában egyre inkább az áll, hogy a fiatalok ne pusztán a Soá borzalmaival ismerkedjenek meg, de azzal is, hogy a kirekesztés és a származási – „faji” – alapú megkülönböztetés korunkban elfogadhatatlan. S hogy tisztában legyenek azzal is, hogy az elmúlt századokban a magyar zsidó közösségek integráns részei voltak a magyar társadalomnak.
A többségi társadalom és a zsidóság együttélésének – néhány korszakban és bizonyos területen egymás mellett élésének – vetett borzalmas véget a holokauszt, amelyet 1938-tól zsidótörvények alapoztak meg, és amely 1944-ben a gettósításokkal, majd több mint 400 ezer zsidó haláltáborokba hurcolásával ért (már csaknem) véget.
Végső István történésznek Gettóélet ’44: A magyarországi vidéki gettósítás története címmel jelent meg fontos és hiánypótló kötete. Azért fontos és hiánypótló ez a kiadvány, mert a gettósításról (és az 1944-ben hazánkban kialakított 221 gettóról) önállóan csak kevés könyv foglalkozik. Egyik rövid és ideiglenes állomása volt ugyanis az antiszemitizmusnak és a koncentrációs táborokba hurcolt zsidó közösségek történetének a gettó, amely nem jelentett mást, mint egy-egy település területén a zsidók számára kijelölt kényszerlakhelyet.
Forrás: Jaffa Kiadó
A könyvben nemzetközi kitekintéssel olvashatunk a gettósítás történetéről, külön kitérve a magyarországi vidéki zsidóság gettósítására. Elismerésre méltó, hogy a szerző nemcsak a trianoni, hanem az 1941-es területű Magyarország gettóéletét mutatja be. Külön egységben ismerteti a bácsalmási, a bonyhádi, a gyulai, a kiskőrösi, az ózdi, a soproni és a szekszárdi gettó világát, valamint olyan fontos részletkérdéseket is vizsgál, mint például a csillagos házak története és az élelmezés kérdése. Vagy azt a napjainkban egyre többet tárgyalt témát, mint a keresztény egyházak szerepe a gettósításban (főleg az embermentésre fókuszálva).
Itt meg kell említeni a konvertiták, vagyis a keresztény hitre tért zsidók problémáját, akik sajátos peremhelyzetbe kerültek: nem tartoztak már az izraeliták közé, de a keresztények még nem igazán számoltak velük saját soraikban.
A megalázó és tömeges testüregi motozásokról, a betegségekről, a zsúfoltságról, a szökési kísérletekről és a vásárlási szokásokról is szól fejezet a könyvben, de tárgyalja a szerző a második világháború lezárulta utáni jogi felelősségrevonásokat is.
Imponálóan komoly forrásbázisra épül a kötet. Szükséges kiemelni sajátos forráscsoportként az egyes települések katolikus plébániáinak historia domusait (kéziratos eseménytörténeti följegyzéseit) is, amelyek eddig kevéssé kutatott, különleges látásmóddal számolnak be – keresztény nézőpontból – az 1944-ben történtekről, elsősorban a konvertiták védelméről. Végső István könyve számos, eddig jórészt ismeretlen adatot közöl a magyar vidéki holokauszt történetéhez. A kötet magas szakmai színvonalát a szerző történészi fölkészültsége és az általa fölhasznált bámulatosan nagy mennyiségű forrás biztosítja. (Végső István: Gettóélet ’44 – A magyarországi gettósítás története. Jaffa Kiadó, Budapest, 2025. 270 oldal)
Borítókép: Zsidók gyalogmenete csendőri felvezetéssel a kőszegi gettóból a vasútállomásra 1944. június 18-án. Július elején Szombathelyről Auschwitzba deportálták őket. (Forrás: Fortepan)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
