Azt az órát is egy svájci szponzor támogatásából restauráltuk – mutat fel a toronyba az épületet kezelő Károlyi József Alapítvány képviselője és projektmenedzsere, Bendi Lajos. Sorolja, milyen támogatásokat sikerült eddig szerezni, milyen pályázati pénzeket elnyerni, miből jutottak el addig, hogy az épületszárnyak már rendben vannak, csak a főépület maradt a végére. Erre kapják meg most a Közép-dunántúli Operatív Programtól a 462 millió forintot. A sétát, amelyhez Szabó Szabolcs, a kastély gazdasági vezetője is csatlakozik, a kápolnában kezdjük, mely a máltai lovagrend gondjaira bízva működik, rendszeresen tartanak itt lelkigyakorlatokat. Kedvelt esküvői helyszín: a boldogító igen kimondása után fényképezkedés a gyönyörűen felújított csipketeraszon, ebéd a kastélyban, séta a parkban és nászéjszaka a szállóban. A körút következő állomása a könyvtár, amelyben Fejtő Ferenc filozófus, Károlyi György jó barátjának hagyatéka, valamint egy ötvenezer darabos, a történelmi Magyarország településeit bemutató képeslapgyűjtemény kap majd helyet. (Multikulturális randevú: Fejtő, Nagy-Magyarország és a máltaiak egy légtérben!) A kastélyszárnyakban vendég- és szállodai szobák, étterem, konyha – egyszóval a cég már működőképes, csak még épp a szív, a szellemi központ hiányzik.
– Az uniós pályázaton elnyert pénz nemcsak építkezésre, hanem a közvetlen környezet rekonstrukciójára is elég lesz – mondja Bendi Lajos. A fehérvárcsurgói kastélyt, mely csupán tizenegy kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól, Széchenyi István egyik legjobb barátja és akadémiaalapító társa, gróf Károlyi György megbízásából, Heinrich Koch tervei alapján, 1844 és 1853 között építették egy meglévő barokk kastély felhasználásával. A klasszicista stílusú átépítésnél jelen volt a fiatal Ybl Miklós is. A kastélyt Károlyi József, az unoka 1910 körül alakíttatta romantikus stílusúra. A grófi család 1847-től 1944-ig élt itt, az épület a világháborút viszonylag épen át is vészelte. Nagyobb kárt okoztak benne és berendezésében ezt követően az ott állomásozó szovjet és magyar csapatok. Az államosítás után a park és a kastély kis ideig a Fővárosi Gázművek üdülőjeként, 1949-től 1979-ig pedig gyermekotthonként szolgált. 1979-re azonban a karbantartások elmaradása miatt olyan rossz állapotba került, hogy a gyermekotthon kénytelen volt kiköltözni, így az épület közel két évtizedig állt üresen. A legnagyobb pusztítást ez az időszak okozta.
A műemlék-felügyelőség 1988 és 1995 között tető- és födémszerkezet-megerősítést végzett, idézi fel azokat az időket Bendi Lajos. A fordulat akkor következett be, amikor a kastélyépítő ükunokája, Károlyi György alapítványa 1997-ben pályázaton 35 évre megszerezte az épület hasznosítási jogát. A felújítást 1998-ban kezdték meg, ehhez később a Károlyi család tulajdonában lévő Fehérvárcsurgói Károlyi-kastély-fejlesztő és -üzemeltető Zrt. is csatlakozott. Ez tudott bankhitelt felvenni a szálloda kialakítására. A részvénytársaság 2001-ben kilencvenkilenc évre megkapta a vagyonkezelői jogot is. Mindennek köszönhetően 1999-ben megtörtént az északi, 2001-ben pedig a déli pavilon teljes felújítása, majd 2001 és 2008 között a két oldalszárnyat is helyreállították.
A most felújítás alatt álló főépületben még csak a csupasz téglafal látszik. A könnyező házigomba megette a födémeket, emiatt teljes cserét kellet végezni. A kivitelezőt nyílt közbeszerzési pályázaton még tavaly ősszel választották ki: a jelentős műemléki referenciákkal rendelkező, a székesfehérvári romkert, a Szépművészeti Múzeum, a cseszneki és csókakői vár felújításán is dolgozó cég 2009 végén munkához is látott. Jelenleg az épületgépészeti és elektromos alapszerelési munkák zajlanak. A kastély műemléki szempontokat érvényesítő tervezését Kralovánszky Réka végezte. A főépületben három szinten 2500 négyzetméter kap új funkciót, lesz konferencia- és bálterem, történelmi könyvtár, zene- és biliárdszalon, két lakosztályban a Károlyi család életét felidéző bemutató. Az épület mellett jut a pályázati pénzből a kastély környezetének, a történelmi park egy részének a felújítására is, de ezzel még nem lesz vége. Az ötvenhektáros park nincs túl jó állapotban, a tó elmocsarasodott, a növényeket pótolni kell. Eddig csak a kastély előtti kertet sikerült rendbe hozni, ahol néhány éve még csak nagy halom építési törmelék és szemét éktelenkedett.
A kastély felújítása természetesen nem végcél, hanem a kiteljesedő működés feltétele. Fehérvárcsurgó bekapcsolódott az európai kulturális találkozói központok hálózatába, amelynek lényege, hogy a kulturális vonzerő tartja fenn a műemléket. A kulturális programok menedzsere Károlyi György felesége. Most a március 26-án kezdődő nemzetközi konferenciára készülnek, amelynek témája az örökség és a gazdaság kapcsolata. De rendeztek már eddig is kisebb létszámú szakmai tanácskozásokat, kiállításokat, hangversenyeket. Szeptemberben nemzetközi vonósnégyes-fesztivált terveznek. Havonta tartanak gyermekeknek szóló zenei programokat, amelyeknek híre már elterjedt a környéken, és az idén hatodik alkalommal rendezik meg nyár elején az európai dísznövény- és kertművészeti napokat.
– Sokkal nehezebben érünk a végére, mint terveztük – mondja Szabó Szabolcs. – Nem is a bürokrácia a sok, hanem a támogatás hiányzik. Franciaország lehetne a minta, ahol sok kastélyt tartottak meg állami tulajdonban, ezekben bevételt termelő egységeket is létrehoznak. Ez adja a költségvetés harmadát, a további harmadot a kulturális kormányzat, a hiányzó részt pedig az önkormányzat biztosítja. Itthon mindez nem jár, legfeljebb egy kis civil és egyházi segítséget lehet szerezni. A pályázathoz szükséges 135 millió forint önrészt az alapítvány adományokból, társalapítványoktól szedte össze. Károlyi György azonban mindig azt mondja, hogy el kell menni a falig. És mert ezt komolyan is gondolja, a falak érdekes módon leomlanak előtte.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
