Ellopták már mindenemet, ami piszkosságokat elkövettek itt, az nem emberi – fakad ki Terjék László gazda gátéri otthonában, miközben meggyűrt, láthatóan sokat forgatott irathalmazt nyújt felém. Feljelentések, tanúkihallgatások jegyzőkönyvei, rendőrségi határozatok. A kiskunsági tanyavilág évtizedes akut problémája a gazdaságokat érő tolvajlások, a média hiába számolt be többször arról, hogy négy-öt fős bandák fosztogatják a környéket, tetten érni őket nehéz. A homokban hagyott nyomokat gyakran elfújja a szél, az ellopott jószágok órákkal később már egy másik megyében találnak vevőre, megnyúzva, feldolgozva. Terjék László elmondja, tíz éve lopnak tőle a tolvajok, mára mindössze három birkája és egy tehene maradt, köszönhetően annak, hogy nemegyszer tízesével lovasították meg állatait. Hosszú felsorolásba kezd: két évtizede szétzavarták a birkanyáját, több jószága elveszett, öt évvel később ismét birkát loptak tőle, majd tíz süldő disznóját és húsz juhát tulajdonították el. Két éve újra hét süldőjének és egy anyakocájának veszett nyoma. A tyúktól a borjúig összesen száz állata lett már a tolvajok zsákmánya.
A férfi állítja: a rendőrség nem tett meg mindent az esetek felderítéséért. Amikor harminc állatát hajtották el, a sárban megtalálta a valószínűsíthető tettes surranójának nyomát, ám hiába informálta erről a nyomozókat. Egy ízben alumíniumkannái tűntek el, amelyekre másnál bukkant rá. A tolvaj először azt állítva tartotta meg az edényeket, hogy azokat az árokban találta, később úgy nyilatkozott, hogy a kannákat vette valakitől. Terjék szerint az ellentmondást nem tisztázták kellően a nyomozók. Előfordult, hogy a birkáját találta meg másnál, ám az „új” tulajdonos azt állította, az állatot Kisteleken vette a vásárban. Terjék László újra csak hiába fordult a hatóságokhoz azzal a szakértői véleménnyel, ami szerinte igazát bizonyította. Kára sem kevés, az évek során már legalább egymillió forinttól szabadították meg a hívatlan vendégek. – Engemet tisztára kivégeztek, a nyolcvan feletti édesanyám nyugdíjából tengődünk – egészíti ki az elhangzottakat, hozzátéve, hogy már elment a kedve a gazdálkodástól, földjét is kiadja bérbe, a kapott terménnyel egészíti ki a családi költségvetést.
– Szerencsétlen gazda Terjék László, akit valóban többször is megloptak már, de azt kell mondanom, nem vigyáz kellőképpen az állataira. A tanyája nincs bekerítve, nem is tartózkodik ott folyamatosan, míg a disznókarámot csak egy deszkával szokta betámasztani, amit még a jószágok is könnyűszerrel kilöknek, nemhogy a tolvajok – közli telefonon Timafalvi László, a területileg illetékes rendőrkapitány.
Kiskunfélegyházára látogatunk. Mezeiné Erzsikével a város szélén álló házuk kapujában beszélgetünk, pár éve költöztek be a tanyáról. Az asszony hosszasan sorolja, mit vittek el tőlük: disznóik, marháik, lovuk és lószerszámok, kerti eszközök szerepelnek a veszteséglistán. – A férjem már mindent reménytelennek tart, nem akar többé foglalkozni semmivel – jelenti ki szomorúsággal a szemében.
Nincs sokkal jobb helyzetben Keserű Antal sem, noha a férfi nagyapja még csendőrként vigyázta az Alföld rendjét. – Előfordult, hogy a szemem láttára vittek el tőlem négy birkát – eleveníti föl a történteket, amint kopott bőrkabátját gombolja ki. – Egyszer összevesztem az élettársam vejével, s amíg a rendőrségen kihallgattak, 45 juhomat lopták el. Pár éve a tanyánk vályogfala kidőlt, nem maradt pénzünk a felújításra, a válságban kellett eladnunk a házat. A tanyáért meg az öt hold földért 600 ezer forintot kaptunk. Odalettek a szép lovaim, a birkák, az aprójószág, aztán a ház és a pénz is – a magántulajdont nem védi a törvény – mondja hitehagyottan.
Kajtár József (képünkön) évek óta harcol igazáért. A városban van lakása, csak munka után és hétvégente látogat(ott) ki tanyájára. Mikor ezt a tolvajok megfigyelték, több sem kellett nekik: először a traktorját lopták el, nem sokkal utána a kerékpárja vált köddé. Több mint tíz éve ennek, de a lopássorozatnak nem szakadt vége: szerszámait, állatait tüntették el, az évek alatt hárommillió forintos kára keletkezett.
Azt mondja, már az előző rendszerben is tűntek el állatok a környéken, de álmában sem gondolta, hogy egy reggel arra ébred majd: 35 disznóját viszik el egy éjszaka. – Tizenháromszor loptak tőlem, volt, hogy a tanyán értem a színesfémtolvajokat, amint a több száz hektoliteres rozsdamentes tartályaimat viszik. Fölírtam a rendszámukat, de ez is kevés volt ahhoz, hogy vádat emeljenek ellenük – sorolja indulatosan. – Hiába tettem minden alkalommal feljelentést, a nyomozás sohasem volt sikeres, ezért feljelentettem a rendőrséget és az ügyészséget is, ám mindhiába – panaszolja a gazda, kifogásolva a rendőrség munkáját. Nehezményezi, hogy az állatlopások során nem vettek ujjlenyomatot a nyílászárókról, és nem rögzítették a tolvajok járművének nyomát.
– Kajtár úr régi ismerősünk – mondja a kiskunfélegyházi rendőrkapitány –, évek óta elégedetlen a hatóságok munkájával, miközben korábban sajnálatosan valóban számos alkalommal tulajdonítottak el tőle állatot, gépeket. Timafalvi László hozzáteszi: tavaly a kilenc települést magába foglaló, 717 négyzetkilométernyi illetékességi területükön 1171 bűncselekmény történt, amelyeknek több mint hatvan százaléka vagyon elleni eset volt. – Bár tizenhárom százalékkal csökkent a bűnesetek száma, folyamatos létszámhiánnyal küzdünk, ami nem elhanyagolható körülmény egy ekkora terülten – szögezi le a kapitány.
Magára hagyott tanyák mellett haladunk, a távolban üresen roskadozik Keserű Antal háza is, új tulajdonosa nem sok gondot fordít rá. Kajtár József tanyájának ajtaja nyitva áll.
– Minek zárjam be az ajtót? Hogy megint felfeszítsék?! Nem jelent nekem a tanya már semmit sem – legyint, miközben a vályogházba invitál.
A döngölt földön lépdelve mindenfelé rozsdás szerszámok, alkatrészek hevernek nagy összevisszaságban. – Itt állt az oszlopos fúrógépem, ellopták. Ebből a szobából meg a traktoralkatrészeket. Egyszer befogadtam egy libatömőt. Később azon vettem észre magam, hogy ő irányítja a lopássorozatot. Kígyót melengettem a keblemen – állítja, mialatt az udvarra tartunk. – Azt hangoztatják, vissza akarják állítani a tanyavilágot. Ki jönne ide ilyen körülmények közé? – kérdi lemondóan.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség