Holt lelkek hagyatéka

Országszerte leállt a hagyatéki eljárások előkészítése, mert januártól fizetni kell a hiteles tulajdoni lapokért. A hagyatéki leltározást végző polgármesteri hivataloknak nincs pénzük erre, a közjegyzőknek pedig nem feladatuk a dokumentum beszerzése. Értesülésünk szerint az állam a közigazgatástól és az igazságszolgáltatástól próbálja beszedni azt az összeget, amelyet a földhivataloktól elvont.

A Takarnet hibái. A közjegyzők szerint az elektronikus adatszolgáltatás nem teljesen megbízható. Némely ügyben nyolc-tíz hiba is akad. Előfordult például, hogy a pontosan kiállított hagyatéki végzés alapján az ingatlan és az örökösök adatait is tévesen regisztrálták a tulajdoni lapon. Szeged város nevét két d-vel írták, az utcanév utolsó betűjét lehagyták, a haszonélvező özvegy nevét három különböző formában rögzítették, az egyik örökös neve előtt nem tüntették fel a doktori címet, a másik lakcíme elé pedig nem létező irányítószámot írtak. A közjegyzők és a leltárelőadók egy ilyen tulajdoni lap alapul vételével újabb ügyekben kárt okozhatnak az ügyfeleknek. Kérdezik: lesz-e a földhivataloknak pénzügyi fedezetük a kártérítés kifizetéséhez.

Az összeomlás határára sodródott az ügyintézés számos intézményben. A földhivatalok ugyanis az év elejétől nem szolgáltatnak ki tulajdoni lapokat sem a hagyatéki, sem a bírósági, sem pedig a végrehajtási eljárásokhoz. Az ingatlan-nyilvántartási díjakról szóló törvény módosult: a tulajdoni lapokról mostantól a földművelési tárca alárendeltségében működő Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi) útján lehet hiteles és nem hiteles másolatot kapni. A hiteles másolat díja 6250 forint. A nem hiteles másolat 1000 forint, bizonyos esetekben pedig ingyenes, de csak az juthat hozzá, aki az úgynevezett Takarnet-rendszer keretében megfelelő összegért szerződést köt a Fömivel. Ez a szervezet voltaképpen az ingatlan-nyilvántartás adatbázisából elektronikus úton szolgáltat adatokat.
A jogszabályok módosítását tavaly expressz gyorsasággal, érdemi egyeztetés nélkül hajtották végre. A Miniszterelnöki Hivatal célja értesülésünk szerint az volt, hogy a földügyi igazgatástól elvont mintegy hárommilliárd forintos összeget a polgármesteri hivatalokkal, a bíróságokkal, az ügyészségekkel, a bírósági végrehajtókkal, a közjegyzőkkel és az adóhivatallal fizettessék meg. Ezeknek a hatóságoknak, intézményeknek az idei költségvetése ugyanakkor nem tartalmazza az említett kiadásokat. A különféle peres és nem peres eljárásokban viszont a hivatalok kénytelenek beszerezni az ingatlanok tulajdoni lapjainak másolatát. Haláleset után például az önkormányzat kijelölt ügyintézőjének az örökhagyó ingatlanjairól hagyatéki leltárt, valamint adó- és értékbizonyítványt kell készítenie. Az ingatlan adatait és értékét persze legtöbbször csak a tulajdoni lap alapján lehet megállapítani. A lapot a földhivatal eddig díjmentesen kiadta. A leltárelőadó a közjegyzőhöz továbbította az ügyet. Most csak az a polgármesteri hivatal juthat hozzá 1000 forintért a nem hiteles tulajdoni laphoz, amely erre előfizetett a földmérési intézetnél, vagyis bekapcsolódott a Takarnet-szolgáltatásba. Az ország számos vidékén, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez nincs megoldva. A hivatal ugyanis szegény, így a leltárelőadó nem tud esetenként 6250 forintot fizetni a hiteles másolatért, a kedvezményes Takarnet-szolgáltatáshoz pedig nincs csatlakozása. A legtöbb nadrágszíjparcella és más kis értékű ingatlan viszont éppen ezekben a megyékben található.
A hagyatéki leltár mostanában sok helyen nem készül el, azt nem küldik meg a közjegyzőnek. A jogszabály szerint a közjegyzőnek pedig nem kötelessége beszerezni a dokumentumokat. Intézkedni leltár nélkül nem is tud. Amenynyiben mégis eljutnak hozzá a papírok, ingyenesen, a Takarnet-hálózattól csupán nem hiteles, hivatalos célra nem használható tulajdoni lapot tud szerezni. A jogszabály ugyanakkor azt írja elő, hogy a földhivatal köteles öröklési ügyekben dokumentumot szolgáltatni az ingatlanról. A földhivatal januártól nem szolgál ilyen iratokkal. A közjegyzők egyébként is sérelmezik, hogy az elektronikus hálózatról – ingyenesen – beszerezhető nem hiteles tulajdoni lapra a Fömi rányomtatta, hogy hivatalos célra nem használható fel. A közjegyző – a bírósághoz, az ügyészséghez és a végrehajtókhoz hasonlóan – mindenkor hivatalos eljárást folytat, döntéseiről közokiratot állít ki. Nem értik, hogyan lehet hivatalok részére olyan dokumentumot szolgáltatni, amely hivatalos felhasználásra nem alkalmas. A hiteles másolat lenne a megfelelő, de az 6250 forintba kerül. A Fömi éppen azt akarja elérni, hogy a felhasználók fizessenek.
Azt egyelőre nem tudni, miként végződik ez a különös állami pénzszerzési kísérlet, az viszont nyilvánvaló, hogy az ügyintézés késedelmet szenvedhet, a jogbiztonság sérül. A tulajdoni perekben, a végrehajtási eljárásokban, a bűnügyi zárlatok elrendelésekor ugyanis nélkülözhetetlen, hogy az ingatlanokról hiteles közokirathoz, tulajdoni laphoz jusson az intézkedő hatóság. Az adótartozás behajtásakor és vagyonosodási vizsgálatkor is ez a kívánalom. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a legutóbbi ülésén az igazságügyi tárca közbenjárását kérte a szabályok módosításához. Információnk szerint az OIT a Legfőbb Ügyészséggel is egyezteti álláspontját a helyzet megoldásáért. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a Bírósági Végrehajtói Kamarával együtt már korábban a földművelési miniszterhez fordult. A közjegyzők emellett megkeresték a legfőbb ügyészt, hogy tegyen lépéseket a közigazgatás törvényes, alkotmányos működésének helyreállításáért. A közjegyzői kamara úgy véli: nem csak arról van szó, hogy leálltak a hagyatéki eljárások. Megrendülhet az ingatlan-nyilvántartás közhitelességébe vetett bizalom is. Az ingatlanok több helyen elhunyt személyek nevén maradnak, holott az örökösök a halál pillanatában megszerzik a tulajdonjogot. Jelenleg az állam kötelessége, hogy gondoskodjék a telkek, a házak, a földterületek megbízható adatbázisának fenntartásáról. Enélkül az üzleti forgalom biztonsága is megszűnik. Amennyiben az állam az ügyfeleken, a tulajdonosokon akarná behajtani az adatszolgáltatás költségeit, közvetlenül ellenük és nem az ügyintéző hatóságok ellen kellene fellépnie. Ezt nem vállalja és nem is tudná megoldani, hiszen az összeg legtöbbször olyan embereket terhelne, akik egyébként is reménytelen helyzetbe jutottak. Az ügyfelek emellett illetéket fizetnek az államnak a hatósági eljárásokért.