Hamarosan kiderül, hogy alkotmánysértő módszerrel indítottak-e hadjáratot a lakosság ellen a szocialista vezetésű kormányok. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis még áprilisban eldöntheti: ellentétes-e az alaptörvénnyel az az eljárási rend, ahogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) az utóbbi időben a vagyonosodási vizsgálatokat végezte. Ha a taláros testület kimondja a vagyonvizsgálatok jelenlegi szabályainak alkotmányellenességét, akkor egyben azt is rögzíti, hogy a 2007 óta befejezett több mint húszezer efféle ellenőrzést az adóhivatal a legfontosabb jogi rendelkezések megsértésével folytatta le.
A vagyonosodási vizsgálatok tömeges indításának ötlete Gyurcsány Ferenctől származott, aki még miniszterelnökként arra utasította az adóhivatalt, hogy a szervezet 2007-ben tízezer efféle eljárást kezdjen meg. Ez a feladat feltehetően meglepetésként érte az APEH-ot. Korábban ugyanis mindössze néhány száz vagyonvizsgálatot fejeztek be évente: 2006-ban például kevesebb mint kilencszázat. S nem véletlenül. Egyfelől a hivatalban is érzékelhették, hogy a vagyonvizsgálat jogszabályi háttere hagy kivetnivalót maga után, másrészt ezekben az ellenőrzésekben az adózók magánéletébe nyer betekintést a revizor: előfordult például, hogy a vagyonosodási vizsgálatban derült fény a házaspár egyik tagjának hűtlenségére. Az igen kényes kérdéseket is érintő ellenőrzéseket – Gyurcsány utasításáig – ritkán alkalmazta a hatóság.
Ám a jogi és a morális kételyek sem akadályozták meg az APEH-ot abban, hogy 2007-ben teljesítse, sőt túlteljesítse az akkori kormányfő kívánalmát; a hatóság végül több mint tizenegyezer ilyen eljárást fejezett be. Bár az ellenőrzések kétharmadában a hivatal azt állapította meg, hogy a vizsgált személy a kelleténél kevesebb adót fizetett, az ellenőrzések hatalmas számát megszabó előírás betartása nem ment egyszerűen. Legalábbis erről árulkodik egyik olvasónk esete. Az APEH 2007-ben egy húszas évei vége felé járó nőnél indított vagyonvizsgálatot, aki a főváros XIII. kerületének egyik harminc négyzetméteres panellakásában működtette szépségápolási stúdióját, amely kozmetikai kezelést és műkörömkészítést kínált vendégeinek. A nő egyedül vitte vállalkozását, amelyből éppenhogy csak megélt. Így bankszámláján nagyjából százezer forintnyi összeget tartott, üzletéhez közeli lakását bérelte, s még csak nem is járt luxusautóval, egy Suzuki típusú gépkocsival közlekedett. A revizorok ennek ellenére felkeresték, igaz, nagyjából két óra alatt be is fejezték a vagyonvizsgálatot. A nő ekkor megkérdezte az APEH munkatársaitól, miért pont őt ellenőrizték. Az egyik hivatalnok erre elmondta, rengeteg vizsgálatot kell elvégezniük, s azért választották ki a kozmetikust, mert tudták, hogy nála semmit sem találnak, s így gyorsan végeznek, s teljesíthetik a normát.
A lendület – a 2007-es, tizenegyezres nagyságrendhez képest – 2008-ban némiképp alábbhagyott, ekkor hatezer vagyonvizsgálatot zártak le. A következő évben, 2009-ben tovább csökkent a befejezett eljárások száma, nem sokkal haladva meg a háromezret. Vagyis három év alatt több mint húszezer vagyongyarapodási eljárást folytatott le az APEH – könnyen lehet, hogy alkotmánysértő módon. S a tervek szerint 2010-ben is nagyjából háromezer vagyonvizsgálatot indítanak. Ám a legnagyobb kérdés az, kik ellen. Lapunknak a hivatalban kifejtették, hogy a hatóság rendszerint saját adatai és az állami nyilvántartások alapján rendel el vagyonosodási eljárást. Vagyis ha valaki például minimálbért vall be, ám eközben nagy értékű ingatlant vagy autót vásárol, akkor számíthat ellenőrzésre. – Ez azt is jelenti, hogy akik nem készítenek adóbevallást, azokat az APEH nem is vizsgálja? – kérdeztük. Válaszul elmondták, hogy a hatóság az adóeltitkolásról számos forrásból szerezhet információt, például a nyomozóhatóságoktól vagy a pénzügyi felügyelettől, s emellett a polgároktól érkező bejelentések alapján is kezdetét veheti a vagyonvizsgálat.
Míg tehát az adóbevallást benyújtók ellen jó eséllyel indulhat vagyongyarapodási eljárás, addig az offshore cégtulajdonosokat csak elvétve veszi elő a hivatal. Mint megtudtuk, pusztán az, hogy valakinek offshore cége van, önmagában nem elegendő indok az APEH-nak arra, hogy az érintettet ellenőrizze. Ez az álláspont igencsak érdekes. Egyes becslések szerint több mint tízezer magyar üzletembernek van offshore cége, s a kétezermilliárd forintot is meghaladhatja az az összeg, amit Magyarországról efféle társaságokba vagy adóparadicsomokba mentettek ki. Ráadásul a vámhatóság adatai azt mutatják, hogy egyre többen hoznak létre offshore céget kifejezetten adócsalás elkövetésére. Az APEH-nál erre annyit mondtak: offshore társaságra bárki legálisan szert tehet, az efféle cég birtoklása nem bűncselekmény.
A szakértők abban egyetértenek, hogy a vagyonvizsgálatra – már csak elrettentő hatása miatt is – szükség van, ám többen úgy látják: tarthatatlan, ahogy az APEH manapság ezeket az eljárásokat lebonyolítja. Így vélekedett Szabó Máté ombudsman is, aki 2009 májusában az AB elé citálta a vagyonellenőrzések szabályait. A Pénzügyminisztérium akkori közleményében úgy fogalmazott: a vagyonosodási vizsgálatok jogszabályi háttere alapvetően rendezett. Már csak az a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság is így gondolja-e.
Pereskedésben jó a hivatal. A 2007-től megindított húszezer vagyonvizsgálatban meghozott APEH-határozatok tíz százalékát, pontosan 1899-et támadtak meg a bíróságon. Ezek közül 1238 eljárás fejeződött be. Az adózók 284 pert nyertek meg, a hivatal 864-et, míg 90 ügyben a bíróság megváltoztatta a hatóság döntését. Jelenleg a vagyonvizsgálatok miatt 661 peres eljárás folyik.
Sulyok Tamás
Sulyok Tamás: Találjunk rá mindannyian az összetartozás örömére
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!